2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Megtalálták a világ legrégebbi egyetemét

2004. május 14. 11:43, utolsó frissítés: 11:43

Egy lengyel-egyiptomi régészcsoport Alexandriában, a Földközi-tenger partján fekvő egyiptomi városban megtalálta azt az ókori egyetemet, ahol többek között Arkhimédész és Eukleidész is tanult egykor. Az Alexandriai Egyetem az ókor vége felé az egész Mediterráneum, a Földközi-tenger vidékének leghíresebb iskolája, tudományos központja volt.


A lengyel-egyiptomi csoport 13 előadótermet, auditóriumot talált, ahová összesen 5000 hallgató fért be. Minderről Zahi Hawass, az egyiptomi legfőbb régészeti hatóság, a Supreme Council of Antiquities elnöke számolt be a Los Angeles Times tudósítása szerint. A nyolcvanas években már találtak néhány auditóriumra emlékeztető épületmaradványt, de a 13 terem most bukkant elő „teljes pompájában” – ha romok esetén lehet ilyesmiről beszélni – a kutatók előtt.

Mind a 13 teremnek hasonló az elrendezése és a berendezése is az egyiptomi kutató szerint. Lépcsősorokban képezték ki a padokat, amelyek a termek három oldalán futottak, néha U alakban. Ez az első eset, hogy a görög-római korból ilyen oktatási központot találtak. „Ez talán a világ legrégebbi egyeteme” – mondta Hawass.

Alexandria egy kis halászfalu volt mindaddig a Nílus-delta északnyugati részén, amíg Nagy Sándor meg nem hódította Egyiptomot.

Az új város Kr. e. 320-ban lett Egyiptom fővárosa, és a térség leghatalmasabb „metropolisza”. Itt épült fel az ókori világ hét csodájának egyike, a fároszi (Pharos) világítótorony is. Az alexandriai könyvtár szintén világhírű volt, állítólag minden írott könyvből tartalmazott egyet. Ezekhez a látványosságokhoz és tudományos központokhoz kapcsolódott a szintén világhíres egyetem is.

Arkhimédész itt fedezte fel híres vízipumpáját (ez a mezők öntözésére szolgáló, csavar alakú szerkezet volt, amelyet egy hengerben helyezett el a feltaláló), és itt alkotta meg geometriai rendszerét Eukleidész is. Hüpsziklész itt darabolta fel a zodiákus kört 360 fokra, és az asztronómus Erasztothenész itt kalkulálta ki a Föld átmérőjét – meglepő pontossággal egyébként.

Az alexandriai tudományos központok végpusztulása azonban Kr. u. 641-re lett bizonyos: ekkor az arabok hódították meg Egyiptomot, és alighanem a földdel tették egyenlővé az egyetemet és a könyvtárat. Ettől függetlenül az arabok később nagyon sok tudományos eredményt őriztek meg a középkorban. Míg Európa „sötét” évszázadait élte, a hódító arabok a görög-római kultúra számos elemét örökítették át a későbbi időszakokra. Európában a reneszánsz idején, részben arab forrásokból elevenítették fel újra az antik civilizáció vívmányait. (national geographic)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS