2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A középkorban sem volt mindenki koszos

2003. június 27. 15:34, utolsó frissítés: 15:34

A francia főváros legrégibb vécéje áll egy nemrég Párizsban megnyílt kiállítás középpontjában, bizonyítandó, hogy a középkori csatornázás nem szolgált rá a gyalázatra. A középkori Párizsban nem volt mindenki koszos. Az utcáknak természetesen rossz illatuk volt, de a gazdag emberek házait nagyfokú tisztaság jellemezte - fejtette ki az AFP hírügynökség munkatársának Agnes Lavoye, a kiállítás szervezője.


Félelemnélküli János Franciaország uralkodója volt 1409 és 1413 között, az ő "trónja" egy középkori torony tetején helyezkedett el, amely a nevét viseli, nem messze a Louvre-tól. A vécéegység fel volt szerelve párnázott üléssel, kéményfűtéssel és légáramoltatással is egy 25 méteres akna tetején, amely a torony belsejében vezetett egy utcaszint alatti kikövezett szeptikus tartályhoz.

Az akna fedéllel volt ellátva, nehogy az illatok felfelé terjedjenek és rendszeresen ürítették. A kor legmagasabb színvonalán állt. Aki ideült, a középkori szövegek tanúsága szerint vászon vagy pamut rongydarabokat használt az alsó felének kitörléséhez, a szegényebb embereknek azonban be kellett érniük a molyhos ökörfarkkóró növény leveleivel.

A Higiénia a középkorban elnevezésű párizsi kiállítás célja korabeli tárgyakkal eloszlatni azt a mítoszt, hogy a XV. század emberei szinte az állati mocskosság körülményei között éltek. A külső falakra kereszteket festettek, amelyeknek a levizelése istenkáromlás lett volna és a XIV. század végétől királyi rendeletekkel tiltották el a háztulajdonosokat attól, hogy megfelelő higiéniai körülmények megteremtése helyett az ürüléket az utcákra vagy a folyókba szórják.

A kéziratok tartalmazzák a samponok, szappanok, fogpaszták és a szőrtelenítő krémek receptjeit. Az általános szőrtelenítés mindkét nemnél elterjedt, miután a visszatérő keresztesek behozták ezt a szokást a Közel-Keletről.

A középkori Párizsban a test bevizezése a tisztaság forrása volt vallási értelemben is. Az a mentalitás csak jóval később terjedt el, amely tartott a levegőztetéstől és a víztől és abban hitt, hogy a testet meg kell óvni a külső elemektől. Ez magyarázhatja a következő évszázadokban bekövetkezett hanyatlást a francia higiénia területén - amikor például XIV. Lajos udvaroncai a Versailles-i palotában ott könnyítettek magukon, ahol az eszükbe jutott, mert nem voltak más lehetőségeik. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS