Az emberek és az egerek hasonlóságáról
2002. december 06. 12:02, utolsó frissítés: 12:02
A brit Sanger Institute, az angliai székhelyû European Bio-informatics Institute, valamint az amerikai Whitehead Institute és a Washington Egyetem szakemberei a The Nature címû brit tudományos szaklap csütörtökön megjelent számában közzétették a házi egér (Mus musculus) géntérképét. Egy amerikai biotech cég, a Celera Genomics ugyan több mint egy éve elkészítette saját változatát, azt csak ellenszolgáltatás fejében engedték kutatni. A nemzetközi egérgenom-projekt tagjai viszont az interneten ingyenesen elérhetõvé teszik a térképet.
Az egér génjeinek megfejtése során a kutatóknak sikerült is 1200, addig nem ismert emberi gént felfedezni. Az összehasonlításkor kiderült, hogy mind az ember, mind az egér körülbelül 30 ezer génnel bír, és ezek közül csak 300 azoknak a száma, amelyek élesen különböznek, tehát egyedileg meghatározóak a két faj számára. A legjelentõsebb eltérések a szaporodásért, a szaglásért, az immunrendszer mûködéséért és a kiválasztásért, méregtelenítésért felelõs gének terén van.
Az egereknek több szaglással kapcsolatos génjük van, melyek segítenek az étel, a társak és az ellenségek felismerében. Érthetõ módon több reprodukciós génjük is van. Ezenkívül 84 olyan génnel rendelkeznek, mely a máj méregtelenítésében játszik szerepet, az emberek 63 ilyen génjével szemben. "Ez utóbbinak egyszerûen az lehet az oka, hogy piszkosabb környezetben élnek" - mondta a New Scientistnek Peer Bork, aki a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban részt vett ezeknek a géneknek az azonosításában.
Mivel az embernél fellépõ különféle betegségek kialakulásában szerepet játszó gének 90 százaléka azonos az egérben és az emberben, a felfedezés felgyorsíthatja az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Állatkísérletek során egyes gének kiiktatásával lépésrõl-lépésre fel tudják tárni, hogy melyik génnek mi a szerepe, illetve van-e kapcsolata valamilyen betegséggel.
Mindkét emlõsben ugyanaz a gén felelõs például a vérnyomás, a testhõmérséklet alakulásáért, a csontképzõdésért, a sejtosztódásért. A világ különbözõ laboratóriumaiban évente több mint 25 millió egéren folytatnak orvosi kísérleteket annak érdekében, hogy megtalálják olyan betegségek okait és majdani gyógymódját, mint cukorbetegség, a kóros elhízás, a csontritkulás, a skizofrénia, a rák, az AIDS vagy a Parkinson-kór.
A genetikusok évek óta próbálják megfejteni, hogy a kromoszómák egyes szakaszainak, a génkészlet 2,5 százalékát kitevõ úgynevezett "nem kódoló" szakaszoknak mi lehet a funkciója. Ezeknek biztosan fontos szerepük lehet, ha az evolúció gyakorlatilag változatlanul hagyta õket az elmúlt 75 millió esztendõben, amióta az egerek és az emberek fejlõdése kettévált, írta a New Scientist. Ezeket a szakaszokat egy svájci kutatócsoportot fedezte fel az egér DNS-ének és a 21-es emberi kromoszómának összehasonlítása során. 3491 egyezõ részletet találtak, de csak 1229-nek volt köze a 21-es kromoszóma ismert génjeihez, a többirõl a kutatók nem tudnak semmit.
"Mindegyik teljesen különbözik a szomszédjától, szóval ezeknek a szakaszoknak valami egyedi funkciójuk van" - mondta Stylianos Antonarakis, a genfi orvosi egyetem munkatársa, aki a kutatócsoportot vezette. - Jelenleg a szerepük teljességgel ismeretlen." A kutató úgy gondolja, hogy ezek a szomszédos, vagy akár távolabbi gének aktiválását szabályozhatják, vagyis ezek egyfajta kapcsolók. Az is lehetséges, hogy valamilyen szerkezeti funkciójuk van a kromoszómában. De bármi legyen is a szerepük, úgy tûnik, nélkülözhetetlenek mind az ember, mind az egér számára. (index)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
