Mosolyogj, a turisták fotóznak!
Kristóf Lóránd 2002. június 24. 11:17, utolsó frissítés: 11:17Helyesen jósolták meg felvilágosultabb barátaink, hogy csak és #b#kizárólag Drakula#/b# révén ismer meg minket a világ. Hiába szállt hadba ellene az imázsőrzők tömege, igazuk volt. Példaként említhető a Washington Post e heti cikke Erdélyről.
A "Kalandos utazás Drakula Földjén"
című cikk fontosságát talán az adja, hogy valóban a mai világ egyik, talán legfontosabb "középpontjában" jelent meg. És persze azért is lehet fontos, mert az amerikai közvélemény jelentős része végre ismét értesülhetett arról, hogy Erdély valóban létezik, nem egy elvarázsolt hely, ahol kis sárkányokat nevelnek -- amint ez a Harry Potterfilmből kiderült --, vagy vérszomjas vámpírok pihenik ki fáradalmaikat à la Francis Ford Coppola.
Peter Finn, a Washington Post berlini irodájának vezető munkatársa végigjárta a Brassó-Segesvár-Fogaras útvonalat, és cikkében élményeit összegezi. Azt próbálta meg továbbadni olvasóinak, amit ő kapott ajándékul rövid utazása során Erdélytől: "Egy felejthetetlen utazást a mítosz, történelem és a kommunista-kapitalista átmenet világába." A szerző külön érdeme, hogy habár misztikus hangvétele által sikerült megragadnia Erdély rejtélyes voltát, rövid, de határozott vonásokkal a kemény valóság elszomorító képét is megrajzolja. A mítosz lehetőséget szolgáltat a szerző számára, hogy bemutasson egy valóság-szeletet.
"Egy román gyártmányú Dáciában
(...) döcögtünk tovább barátommal a kétsávos utakon, felverve a nyár porát, ahogyan a terpeszkedő fővárost, Bukarestet magunk mögött hagytuk". "Szekeres emberek" és "fekete kendős nők" mellett haladnak el. "Kutyák tűnnek fel a semmiből, hogy kocsikerekeink után vessék magukat. Útmenti kereskedők intenek felénk, hogy álljunk meg (...), fonott kosaraikat és gyapjúszvettereiket kínálgatják, a nagy meleg ellenére. Felderengenek előttünk a Déli Kárpátok, csodálatos látványt nyújtva meredek szakadékaikkal, sűrű erdőikkel, mély barlangjaikkal és hűvös kék vizeikkel."
A szerző röviden ír a hely és lakosai közötti különös, mély kapcsolatról. "Századok óta Erdély volt az a hely, ahol a török birodalom és a Nyugat vívta háborúit. És ma, ennek az egymással vetekedő, többnyelvű lakosság, a románok, a magyarok, a szászoknak és a cigányok öröksége felfedezhető a régió szokásaiban és ünnepeiben." "Kevés az ehhez fogható vad és elbűvölő hely egész Európában." De ez a hely problémákkal küszködik. Elhanyagolt ország, amelynek szüksége van minden egyes dollárra, amit megkaphat.
Itt a múlt kísért.
"A táj szépségét eltakarják és elijesztik a kommunista rendszer csontvázai -- a beton-tömbházak és a tönkrement gyárak." A turisztikai infrastruktúra hiánya problémákat okozhat a kevéssé vállakozókedvű látogatónak, de az emberek kedvessége igyekszik pótolni a nehézségeket. A szerző röviden bemutatja a helyiségeket ahova ellátogatott. Méltányolja Brassót, fennmaradt szász házaival és Fekete-templomával.
A városon végigtekintve megvallja, "úgy érzem magam, mint egy régi német városban". Megemlíti a szászok történetét, 12. századi betelepülésüktől a szomorú jelenig, kiemelve meghatározó szerepüket a régió fejlődésében. "Ma azonban nagyon szomorú a szászok helyzete. Az elmúlt 30 év alatt a közösség a Németországba való visszatelepítés miatt majdnem nullára apadt."
Brassó után a törcsvári kastély
következett. A szerzőt annak ellenére elbűvöli a Drakula-kastély, hogy tudja, vajmi kevés kapcsolat van Vlad Tepes és Bran között. Segesvárt "Erdély gyöngyének" nevezi, ahol "lenézel a toronyból (...) a piros cseréptetőkre a ferde utcák felett, és elképzeled, hogy semmi sem változott az elmúlt 500 év alatt."
Minden helynek megvan a története, a helybeliek szívesen mesélnek róla. A berethalmi templomról egy ottani lakos elmondja, hogy a templom egyik szobája azok számára volt fenntartva, akik el akartak válni, és akiket válás előtt két hétig a szobába zártak.
"Bárkihez fordulsz Erdélyben, örömmel beszélnek az ország történelméről. "Az út vissza Bukarestbe a Fogarasi-havason keresztül vezet. Fogaras városa "tipikusan kegyetlen példája a kommunista városépítésnek. De a hegyek sok ezer gleccser-tava gyönyörű (...) A Transzfogarason többször megálltunk, hogy megcsodáljuk a látványt."
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását