2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Megjelent Erdély képes története

Vass Kinga Zita 2002. május 15. 15:12, utolsó frissítés: 15:12

A kötet az #b#Erdélyi Magyar Könyvklub#/b# új best sellerévé vált. Gazdagon illusztrált, elsősorban a fiatalok számára írt ismeretterjesztő kiadványról van szó. Mint várható, a kötet számos kultúrtörténeti érdekességet villant fel.




A könyv egy kislexikona Erdély földrajzának, történelmének és művelődésének. Felvonultatja a kulcsszereplőket, és ami nagyon tanúságos: adalékokat nyújt az erdélyi etnikumok történetéről. Szent István Kárpát medencébe vonulása, a szászok konszolidálódása, a román betelepülés kezdetei, Szent László-, Fráter György-, Izabella királyné történelmi méltatása és számos különféle Erdély-történeti téma nem hiányozhat a történelmi albumból, így akár Ceausescu szerepének értékelése sem. És aki inkább szeret képeket nézegetni, mint olvasgatni, az sem jár rosszul. Mert, kérdezünk mi is a csodaországi Alizt parafrazálva, milyen könyv az, amelyben nincsenek képek?


Az Erdély képes története az Új képes történelem sikeres sorozatának befejező, tizedik kötete. A Ferenczy Károly Napos délelőtt (1905) festménye ébresztette gondolatokkal indító Szabó Péter Sütő András szavaival zárja könyvét: "Szülőhelyét az ember, mint saját magát, úgy ismeri. Mi vele vagyunk, s ő bennünk".

Életképek



Az Így éltek című fejezetben mindenféle kedves szokásra bukkanunk. Például arra, hogy Bocskai korában sajátos hangsúly esett a gyereknevelésre: "erkölcstelen ifjak társaságától, oskolán kívül való sétálástól, víztől és minden veszedelemtől" kellett a gyerekeket óvni. A kamasz fiúk legkedveltebb elfoglaltsága a madarászás volt, Bethlen Miklós is próbálkozott ölyvidomítással, de nem járt sok sikerrel. Az erdélyi nemesifjak körében nemcsak a műveltség számított jó pontnak, hanem a fegyverforgatás tudománya is.

Mivel az udvari társadalomban jelentős számban voltak jelen külföldiek, elsősorban olaszok, a magyar és külföldi szokások keveredése végigkísérte az erdélyi fejedelmi udvar történetét. A kapcsolatokat szabályozni is kellett, a könyv nyújt is némi belelátást a korabeli protokoll hangulatába: "A török követnek Báthory Zsigmond fejedelem elébe ment, a pápai küldötteket viszont már csak a palota lépcsőjén várta, a havasalföldi vajda képviselőjének pedig meg kellett elégednie a palotabéli fogadással".

Szintén érdekesség, hogy "Árva" Bethlen Kata mennyasszonyi ruhájának bőségszaru dísze a család várható gyarapodására utalt. Kevésbé szívderítő olvasmány az 1965-ben kormányra kerülő Ceausescu titkosrendőrei által alkalmazott praktikák bemutatása, az élelmiszerjegyek korának felvillantása.

Ez mind Erdély története.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS