Kis babonatörténet
Gyöngyi Annamária
2001. augusztus 02. 15:51, utolsó frissítés: 15:51
Mi a baj a péntekkel?
A hagyomány szerint Jézust pénteken feszítették keresztre. Sőt, állítólag ez volt a paradicsomi bűnbeesés napja is. Így aztán a pénteki nap nem alkalmas arra, hogy házasságot kössünk, új házba költözzünk, új állást vállaljunk, nagy útra induljunk vagy akár csak körmöt is vágjunk. A péntektől való irtózás egy másik forrása lehet az, hogy a 19. századig a péntek volt Európában a hóhér napja, rendszerint ekkor hajtották végre a nyilvános kivégzéseket.
Ha az egyes országokat vallási szempontból vizsgáljuk, kiderül, hogy elsősorban a katolikus országokban fűződnek babonák a pénteki naphoz, a protestáns vagy mohamedán államokban nem terjedt el az ilyen típusú előítélet, ami azt bizonyítja, hogy a katolikus egyház hittételeinek és szokásainak (pl. pénteki böjt) fontos szerep jutott a péntektől való irtózás kialakulásában.
Szerencsésnek vagy szerencsétlennek tartott napjaik már az egyiptomiaknak, a görögöknek és a rómaiaknak is voltak. A rómaiak fekete jegyű napoknak nevezték őket, és ilyen rossz napnak számított a minden hónap idusára következő nap, amihez még társult a halottaknak szánt három nap is: május 7., június 8. és szeptember 8. E napokon nem volt tanácsos semmibe se belefogni. A germánoknál a hétfő és a csütörtök volt a jó, a kedd és a péntek a rossz nap. Magyarországon a középkorban szintén babonás előjelű nap volt a kedd, azokat az asszonyokat, akik ilyenkor fontak vagy mostak, megbüntette a Kedd Asszonya.
Szómágia
Ősrégi hit, hogy a kimondott szónak misztikus ereje, a jövőt és a túlvilági erőket befolyásoló hatása van. Ezen a hiten alapulnak az imák, mantrák, vallási szertartások és énekek. Kívánhatunk jót, de el is átkozhatunk valakit a szó erejével. A népi babona szerint kígyót-békát kiáltani, az ördögöt a falra festeni, az újszülöttet megdicsérni, a jót elkiabálni nem szabad.
Az istenkáromlást, káromkodást bizonyos korokban súlyos bűncselekménynek tartották és szigorúan büntették. 1563-ban a pozsonyi országgyűlés a 42. törvénycikkelyében elrendelte, hogy:
... azok, akik a kereszténységet és lelket szidalmazzák, vagy más módon káromolják feladatván:
-- első ízben illetékes bírók által megvesszőztessenek,
-- második ízben megpéldáztassanak,
-- harmadízben: mint emberölők vagy más gonosztevők halállal büntettessenek.
Azok pedig, akik hallják, de nem vádolják, három márka bírsággal illetessenek.
1659-ben I. Lipót, 1723-ban pedig III. Károly magyar királyok megerősítették a törvényt, így történhetett, hogy 1784-ben Beregszászban a Nemes Tanáts egy Duszka nevű asszonyt azért ítélt el három pénteki kemény meglapátolásra, mert azt találta nyilvános helyen mondani, hogy adta-teremtette, a mennykő üssön bele. 1787-ben II. József idején a törvény úgy módosult, hogy a káromkodókat a bolondok házába küldték. Az erre vonatkozó jogszabály végül csak a 19. században törölték el teljesen.
Ha zajos társaságban hirtelen mindenki elhallgat, akkor azt mondják, hogy angyal repült át a szobán. Ennek a babonának az eredete az antik görög világba nyúlik vissza, akkor még így hangzott: Hermész ment el felettünk! A hit szerint a beszédet feltaláló isten Hermész jelenlétében elnémulnak az ajkak.
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
