Nem vagyunk egyedül az ûrben?

A kutatási eredményeket a héten Bristolban, a brit csillagászok országos tanácskozásának résztvevõivel ismertették. Az Open University tudósai olyan szimulációs eljárást dolgoztak ki, amely lehetõvé teszi, hogy nedvességük és hõmérsékletük alapján nagy valószínûséggel megbecsüljék: hány, a mi Naprendszerünkhöz hasonló, az élet hordozására alkalmas bolygórendszer létezik csillagászati léptékkel mérve a környezetünkben. A tudományos program tagjai szerint merész feltételezéseik mindössze addig maradnak megválaszolatlanok, míg az elkövetkezendõ években megépülõ óriásteleszkópok ki nem mutatják eme "életgyanús" bolygók létét.


Barrie Jones professzor úgy véli: "Egymilliárd földtípusú bolygó létezhet a Tejútrendszerben, de talán még több is, ha újabb, olyan planétarendszerekre bukkanunk, amelyekben -- a mi Naprendszerünkhöz hasonlóan -- a lakható övezetektõl távol óriásbolygók keringenek."

De mi van belül, az anyacsillagokhoz közelebb esõ övezetekben, ahol a hõmérséklet az élet kialakulása számára elvileg kedvezõ lehet? Ez a mi Naprendszerünk esetében nagyjából a Vénusz és a Mars között térség. Ezek nedvességtartalmának és hõmérsékletének figyelembe vételével, a nagyobb bolygók gravitációs mezejének a földszerû planétákra gyakorolt hatását kimutató számítógépes modellezéssel jutottak feltûnõ következtetésükre a brit kutatók.