2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Válhat-e a térkép a politika eszközévé?

kérdezett:Sipos Géza 2002. február 07. 10:17, utolsó frissítés: 10:17

A szakszerű térkép a Föld felszínét kell megjelenítse, nem készítőjének elképzeléseit. A térképkészítés évszázados hagyományát egyszerűen azért kell figyelembe venni, mert működik -- mondta a Transindexnek Bartos-Elekes Zsombor térképész.




A térképészet jelenkoráról, az ábrázolásokon átszűrődő ideológiákról, a térképészet szakmai etikájáról Bartos-Elekes Zsombor Csíkszeredában dolgozó térképész szakembert kérdezte a Transindex.

-- Ma már csak digitális módon készülnek térképek, és ez a technikai csere tartalmi változást is jelent?

-- Akárcsak más kiadványok esetében, néhány évvel ezelőtt a térképkészítésben is technológia-váltás következett be, a térképész számítógép segítségével készíti a térképet. Az asztali kiadványszerkesztés (DeskTop Publishing) mintájára DeskTop Mapping-ről lehet beszélni, hasonló jellemvonásokkal. Romániában jelenleg alig készül térkép. Ugyan a szakkönyvek még a hagyományos technológiát írják le, azonban ezt már nem használja szinte senki.


Az új, digitális technológia még alig ismert. Ha készül is térkép digitálisan, általában számítógépes grafikához értő, de alapvető kartográfiai ismeretekkel nem rendelkező készíti, vitatható színvonalon. Magyarországon a technológia-váltás a rendszerváltással egybeesett, 1990-ben készült az első térkép szoftverrel. Ma már csak digitális módon készül térkép.

Ha digitális térképészetről beszélünk, akkor két fogalmat tisztáznunk kell: ugyan a térkép digitális módon készül, de megjelenése szerint lehet papírtérkép, illetve maradhat digitális formában. Az első esetben digitális módon készült térképről beszélünk (ehhez tartozik a szerző tulajdonában levő "forrás-állomány", ami viszont digitális térkép). A szerkesztő számára a gép rajzeszköz, nem több.

A második esetben a digitális állomány nem kerül levilágításra, kinyomtatásra, hanem elektronikus atlasz, térinformatikai rendszer, internet-térkép stb. formájában jelenik meg. Ebben az esetben a gépre több van bízva, az automatizálás mértéke nagyobb. Tartalmilag többet kínál a digitális térkép: interaktív lesz, képlékeny, személyre szabható. A felhasználó ránagyíthat, ebben az esetben bővebb tartalmat talál; beleszólhat abba, hogy mi, hogyan legyen jelölve a térképen, személyes igényei szerint alakíthatja.

Szintén digitális térképészeti alkalmazás a jármű-navigálásban, tájékozódásban fontos szerepet játszó GPS (Földrajzi Helymeghatározó Rendszer). Ezzel a műszerrel műhold-jelek alapján földrajzi koordinátánkat tudjuk meg.


-- A digitális térképek esetében jelentkezik a hipertext-jelenség. Ez milyen szerkesztési elveket követel meg?

Digitális térképek esetében hipertext-jelenségnek azt nevezhetjük, amikor a térkép adott pontjához hozzárendelünk valamit, amit nem ábrázolhattunk, különösen nem papírtérképen. Ilyen módon ugrópontnak tekintjük ezt a pontszerű érzékeny felületet. Kijelölve adatokat ismerhetünk meg, fényképet, mozgófilmet nézhetünk, rá jellemző zenét hallgathatunk. Ezekről az oldalakról tovább léphetünk, pl. egy összehasonlító statisztikához stb. Az elektronikus atlaszok esetében találkozhatunk ezzel, amelyek így nem ábécé-sorrendű, hanem földrajzi elrendezésű enciklopédiákká válnak.


-- A szoftverrel készült térkép új esztétikai elvárásokat jelent a vonalak minőségét, a betűkészletet és a térképek színvilágát illetően. Ezekkel a követelményekkel hogy lehet lépést tartani?

Valóban, úgy a digitális térkép, mint a digitális módon készült papírtérkép nemcsak tartalomban, hanem formavilágában más a hagyományos módon készült térképekkel szemben. A digitális módon készült térkép esetében ez kevésbé észrevehető, hiszen a végeredmény ugyanaz a papírtérkép, amely esztétikáját az évszázadok során tökéletesítették (milyen színeket, jeleket, méreteket, betűtípusokat érdemes választani, hogy a közlendő információt nagy hatásfokkal lehessen leolvasni). Nem hagyomány volta miatt szükséges ezt betartani, hanem, mert működik.



Ezekből az elvekből engedni nem szabad, esetleg a technológiát felhasználva tovább javítani. Hangsúlyozom, a számítógép itt csupán rajzeszköz: egyenletes színárnyalatot, két egymással párhuzamos görbe vonalat, a név betűit görbe mentén egyenletesen megszórni stb. könnyebb számítógéppel rajzoltatni, mint saját kezünkkel rajzolni.

A digitális formában megjelenő térkép viszont teljesen új követelményeket vár el. Már nem nyomdai (CMYK), hanem képernyői (RGB) színekben kell gondolkozni; már nem milliméterben, hanem pixel-ben kell beállítanunk a méreteket, hogy az jól olvasható legyen. Nem azzal kell számolnunk, hogy hogyan hajtogatja, tartja kezében az olvasó a térképet, hanem hogy hogyan fér el a képernyőn, s ha nem fér el, akkor hogyan gördíti ide-oda a részeket, hogyan mozog a térképben.

Programozási ismeretek szükségesek, adatformátum, adatszerkezet (topológia) kidolgozása. A követelményeken túl inkább az évenként fejlődő lehetőségekkel nehéz lépést tartani: az új szoftverrel valamit könnyebb megoldani, az új unicode-betűkészlet segítségével teljesebbé, biztosabbá vált a mellékjelek használata stb.


-- A térképrajzolás általában nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is (mi kerül rá és hogyan a térképre, illetve mit felejtünk le róla, és mit teszünk jelentéktelenné). Mi lenne ilyen értelemben a térképeszet erkölcsi kódexe?

-- A semlegességet, távolságtartást kell megoldanunk, hiszen egy szakszerűen megrajzolt térkép nem nézeteket kell közvetítsen, hanem a Föld felszínét, vagy az azzal kapcsolatos térbelileg rendezett jelenséget kell ábrázolja. Mint grafikus anyag sajnos sokszor és könnyen lett a propaganda eszköze. Rendkívül körültekintőnek kell lenni egy vitatott, alig elismert határ, demarkációs vonal stb. megjelenítésénél: milyen források alapján hol és milyen erősséggel jelöljük, hogyan színezzük stb.

A tényt vagy a jogi helyzetet vegyük figyelembe? Tematikus térkép (pl. etnikai térkép) esetében milyen adatokat ismerjünk el? Miután az adatok képi jelekké alakítása a szerkesztő döntése, így itt még helyes adatok mellett is bőven van lehetőség manipulálásra, és kevés esély van (és így nehezebb is) objektívnek maradni. Az előbbi eseteknél kevésbé látványos, mégis a politika eszköze a térkép névhasználata, lásd utóbbi évek vitáit a földrajzi nevek, főleg a helységnevek használata, kiírása, sőt oktatása körül.


-- A hazai magyar helységnevek térképi ábrázolása hogyan alakult a 20. század folyamán?

A román kiadású térképek nem támogatták a települések kisebbségi neveinek térképi megírását, még a magyar autonóm tartomány idejében, területén belül sem. Az a gyanúm, hogy az új közigazgatási törvény (amely kimondja, hogy ahol 20%-nál több a kisebbségi, ott használható a kisebbségi helységnév) elfogadása után sem lesz ebben változás.

A hazai területről szóló magyarországi kiadványokban a politikai változásokkal egy időben a névhasználat is változott. Erőteljesen általánosítva: a két világháború között, a határváltozásokat alig elismerve továbbra is a magyar nevek szerepeltek elsősorban, a háttérben esetleg a román nevek; a második világháború után a térképészek viszont nem írhatták ki a magyar neveket, így azok valamelyest elfelejtődtek; a rendszerváltozás után aránylag tisztességes többnyelvűség vált uralkodóvá: előbb a hivatalos (román) név, majd a többi (magyar, német stb.). Az első ilyen többnyelvű térkép évtizedek után a Dimap kiadó Erdély-térképe volt, mely hiánypótló munka.

Azt hiszem, egyértelmű a közvetlen kapcsolat ideológia és névhasználat között. Egyébként régebbi keletű ez (1848 leverése után volt egy németesítés, a monarchia végnapjaiban pedig egy törvény által szabályozott magyarosítása a neveknek), illetve térben is tágabb: az ENSZ földrajzinév-vitáinak bő szakirodalma van az egész világon.


-- Milyen minőségűek, mennyire használhatóak a magyar sajtóban megjelenő térképek? Lehet-e sejteni időnként mögöttes szándékokat ezeken az ábrázolásokon?

Az újságok nem szakmabeliekkel rajzoltatják meg a térképet, így tartalmilag időnként durva hibákat figyelhetünk meg. Ráadásul rendkívül gyorsan készülnek, gyakran csupán a helyet töltik ki s így a tördelő utólag átméretezheti. A grafikai sűrűség megváltoztatásával még tovább csökken a jól átgondolt, igényes térkép készítésének esélye. Külön politikai indíttatású mögöttes szándékot a sajtótérképeken nem figyeltem meg, hiszen a térkép tartalma a cikk tartalmát jeleníti meg, annak ismeretében készül. A sajtótérképek elemzett gyűjteménye található a Lazarusszerverén, ajánlom bárki figyelmébe.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

További infó

Erdélyi helységnévtár

ÉletmódRSS