2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A XX. század legjelentősebb versei

Vass Kinga Zita 2002. január 25. 10:49, utolsó frissítés: 10:49

A kolozsvári irodalmi est résztvevői szkeptikusnak mutatkoztak a Korunk vers-ankétját illetően. Véleményük szerint nem a legszebb, hanem "a legjelentősebb" verseket szavazták meg a megkérdezettek.




A Korunk szerkesztősége a Baldóver Irodalmi Körrel együtt szervezte meg január 23-án Kolozsváron a Versek versenye eredményét kielemző kerekaszatal-beszélgetést: Melyik a huszadik század tíz legszebb magyar verse? címmel. A meghívottak saját listájukra hivatkozva védekeztek: ők nem a "győztes" versekre szavaztak: azok jelentős versek ugyan, de nem a legszebbek.

A vita elindítása előtt Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője és az est házigazdája a Fűszál együttesnek adta át a színpadot. A teológus- és színinövendékekből álló együttes megzenésített versekkel nyitotta meg, majd zárta a beszélgetést. A kerekasztal beszélgetőinek ismertetésére Albert Csilla szavalata után került sor, aki a legszebbnek megszavazott verset, Kosztolányi Dezső: Hajnali részegségét adta elő. A meghívottak: Balassa Péter budapesti esztéta, a BBTE vendégtanára, Horváth Andor, a BBTE tanára és a Korunk főszerkesztő-helyettese, Demény Péter, író, költő, a Krónika munkatársa, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Orbán János Dénes, mint Orbán János Dénes.

Az ankét megszületésének körülményeiről az ötlet gazdáját, Horváth Andort kérdezte Balázs Imre József. A Korunk tavaly az Olvasás Éve alkalmával, illetve megalapításának 75. évfordulója tiszteletére szeretett volna valami rendkívülit, emlékezetest szervezni. Akkor támadt az ötlet, hogy körkérdést intézzenek száz költőhöz, irodalomtörténészhez, kritikushoz azzal a felkéréssel, hogy megnevezzék az általuk tíz legszebbnek tartott huszadik századi magyar verset.


Mint a beszélgetés során kiderült, száznégy szakmabelitől sikerült választ kapni. Akadtak köztük annyira elfogultak is, akik egy egész könyvet jelöltek meg. A felsorolt tíz legszebb magyar vers listáját a közönség és a meghívottak is kissé csalódva vettek tudomásul. Vagy mégsem? Balassa Péter számára a legnagyobb meglepetés Kassák pozíciója volt, hiszen a kérdezetteket sokkal konzervatívabbnak hitte, minthogy egy avantgárd versre szavazzanak.

Kántor Lajos számára Babits két verssel való szereplése volt érdekes. Orbán kijelentette: ő a tankönyvet látja viszont a listában. Orbán János Dénes megkérdőjelezte, hogy a megkérdezettek közül valóban mindenki szakmabeli volt-e. Demény Péter botrányosnak vélte, hogy Ady egyáltalán nem szerepel az első tíz között.

Védekezésként a saját választott verseik toplistáját ismertették a kerekasztal beszélgetői. Demény Péter azzal kezdte, hogy a szerelem kegyetlen, ezért inkább szerelmes versekre szavazott (Elbocsátó szép üzenet, Anna örök, Ne félj). Úgy vélte, hogy a legszebb verseket talán témákra kellett volna bontani úgy, mint azt Kovács András Ferenc tette, aki a bor legszebb tíz versére szavazott.

Orbán János Dénes szavazatai között Faludy György, Szőcs Géza, Ady Endre, Kányádi Sándor és Gáll Attila szerepeltek. Szilágyi Domokos, Szép Ernő, Weöres Sándor, Domokos Sándor nevei is elhangzottak a kedvencek között.

Horváth Andor megjegyezte, hogy talán nem is kellene gúnnyal fordulnunk a győztesek listájához, hiszen a huszadik század második felében a költészet nagy változásokon ment keresztül, megváltozott a befogadó, irodalmi érzékenység is. A század kettősége, a komolyság és kacaj tükröződik a listában.

Érdekességként tűnt fel mindenkinek, hogy a megszavazott versek többnyire századeleji versek. Az is kiderült, hogy minden szerénység nélkül volt olyan, aki önmagára szavazott. Olyan is akadt, aki azt a verset jelölte be, amelyre a legrongyosabb könyv magától kinyílott. A jelenlevők közült a legtöbben az értelmetlenség felé közelítő, "önnemkomolyanvétel" síkján futó, halálközpontú vagy nyelvi játékokban gazdag versekre szavaztak.

Az est tanulságáról kérdezve Balázs Imre Józsefet, elmondta, örvend annak, hogy él a vers, és hogy ilyen sok embert érdekel. Balassa jótanácsa az volt, érezzük jól magunkat olvasás közben, versek társaságában is. Demény Péter is újra levonta a következtetést: a szerelem kegyetlen, de örvend annak, hogy ilyen jól meg lehet szervezni egy irodalmi estet, ahol szó esik azokról a versekről, amelyekkel együtt élünk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS