A mosószappan nem EU-konform. Az Eurocompact lenne az új varázsszer?
B. D. T.
2007. január 12. 11:36, utolsó frissítés: 2007. január 11. 20:40
„A mocsok jó” szlogen és a technika mindenhatóságának mítosza. Tények és hiedelmek a mosókonyhából. #b#[zöld]#/b#
A nemrég piacra került Eurocompact-címkés sűrített mosószerek a gyártók szerint környezetbarátabbak, mint a hagyományosak. Zöld sorozatunkban ezúttal annak jártunk utána, mit, hogyan és mennyit használjunk, hogy valóban minél kisebb mértékben károsítsuk a környezetünket.
Az Európai Mosószeripari Szövetség (AISE) felmérése szerint Romániában az emberek nem adagolják helyesen a mosószert, indokolatlanul magas hőfokon és túl kevés ruhát mosnak egy-egy alkalommal. A romániaiak
32%-a ösztönére hagyatkozik,
amikor betölti a mosószert az automatába. A használati utasításokat csak egynegyede tartja be, és vásárláskor a környezetvédelmi szempontok helyett az olcsóságot részesíti előnyben.
Szakértőnket, Hajdu Zoltán környezetvédelmi tanácsadót, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ környezetvédelmi szervezet vezetőjét többek közt arról kérdeztük, milyen tényezők járulhatnak hozzá a romániai lakosság attitűdjének megváltozásához.
„Az EU-s csatlakozás egy folyamat része, 1990 után lassan változtak szokásaink, és a hiánytársadalom racionális fogyasztásra kényszerítő állapotából – amikor nem lehetett pl. mosószert kapni – szép lassan átkerültünk a fogyasztói társadalom szokásrendszerébe. Sok mindent nem azért teszünk, mert szükség van rá, hanem
egyszerűen azért, mert megengedhetjük magunknak.
Vagyis úgy gondoljuk, hogy a zsebünk megengedi és a természet eltűri. De amit kifizetünk, az csak a részleges újrahasznosítás költségeit fedezi. Ez adósságként felhalmozódik: vagyis valakinek meg kell fizetnie ezért. A szennyezett vizek tisztításáért valaki valamikor, így vagy úgy, de fizetni fog.
Ezért próbálják már csökkenteni az esztelen fogyasztást a nyugati országokban is. Egy EU-konform szállodában három törülköző áll a vendég rendelkezésére, amit minden nap kicserélnek és persze kimosnak.
Végre rájöttek, hogy ez pazarlás, és már vannak szállodák, ahol megkérik a vendéget, hogy ha ki akarja mosatni a törülközőjét, akkor dobja a földre, így csak akkor mossák ki, ha valóban szükség van rá, és így jelentősen csökken a felhasznált mosószer mennyisége. Aminek persze nem örvendenek a mosószergyártó cégek, de örvendenek a felszíni vizek élőlényei” – vázolta a helyzetet a szakértő.
Az uniós csatlakozással valószínűleg lassacskán egyre több környezetkímélő mosószert lehet majd vásárolni. A mosószergyártó cégek csak olyan piacon tudják eladni a drágább, környezetkímélő mosószereket, ahol van igény rájuk, és ahol van fizetőképes kereslet. Így történt ez a nyugat-európai országokban, és – még ha lassan is – valószínűleg nálunk is egyre inkább nő az igény a környezetbarát mosószerek iránt.
A környezetbarát életmódra való nevelést azonban Hajdu szerint az iskolában kellene elkezdeni, ahol pl. a kémiatanár megmagyarázza a gyerekeknek, milyen különbségek vannak a mosószerek között, és milyen hatást fejtenek ki a különböző hatóanyagok a természetbe kikerülve. Így válhat a gyerekből felelősségteljes, tudatos vásárló.
Egy háziasszonynak, aki most találkozik előszőr
ezekkel a problémákkal, nincs ideje ezeket a kérdéseket átgondolni – mutatott rá. Kívánatos lenne az is, hogy a sok áramot fogyasztó régi mosógépeket hatékonyabbakra cserélje a lakosság.
Hajdu Zoltán szerint nem is azzal van baj, hogy ne lenne pénze erre az embereknek: mióta szélesedtek a hitelfelvételi lehetőségek, vásárlási lázban ég az ország. „Szinte minden háztartásban van valami új háztartási eszköz, és az lenne a kívánatos, ha új mosógépbe fektetnének és nem pl. mikrohullámú sütőbe, vagy valami más divatos ketyerébe” – magyarázta.
Azonban még mindig széles körben elterjedt jelenség, hogy egyes vidékek falvaiban a patakban vagy folyóban mosnak. Bár
a tradíció továbbélésének egyik nyilvánvaló oka a szegénység
– nemhogy mosógépre, de fürdőszobára és mosószerre sem telik, és a szennyvízelvezetés is megoldatlan –, hajlamosak vagyunk az hinni, ez a módszer valamiképp kevésbé szennyező, mint a „civilizáltabb” gépi mosás.
De sutba dobhatjuk ezt a romantikus elképzelést, a szakértői vélemény kérlelhetetlenül kimondja: a patakban mosni nem szabad, mert így közvetlenül szennyezzük a felszíni vizeket. A házi főzésű szappan gyártási technológiáját pedig igazán nem nevezhetjük környezetbarátnak.
„Tisztában kell lennünk azzal, hogy régebb is volt környezetszennyezés, csak a méretek voltak mások. Ha a jelenleg használt nagy mennyiségű ruhát a patakban akarnánk kimosni háziszappannal, akkor az
valószínűleg környezeti katasztrófát okozna”
– szögezi le Hajdu. A patakban való mosásra alkalmasak az úgynevezett ványolók, amelyek nem vegyi, hanem mechanikus úton távolítják el a ruhákból a szennyeződést.
A Romániai Mosószeripari Szövetség (RUCODEM) közleménye szerint a sűrített mosóporok forgalomba kerülésével várhatóan
évi húszezer tonnával csökken az elhasznált mennyiség,
ezáltal kevesebbe kerül a termékek szállítása. A csomagolóanyagon is spórolnak évi ezer tonnát. Emellett az egyes háztartások költségei is csökkennek, hiszen egy-egy mosáshoz kevesebb vizet, felmelegítéséhez kevesebb energiát kell használni.
Valóban környezetbarát a sűrített mosópor, mint ahogy a reklámkampányban sugallják? Hajdu Zoltán szerint árnyalni kell a kérdést. „Az, hogy egy mosószer mennyire szennyező, a hatóanyagtól függ, nem attól, hogy mennyire koncentrált formában kerül forgalmazásra az illető anyag.
Az igaz, hogy ha koncentráltabb mosószert vásárolunk, kevesebb szemetet termelünk, hiszen a háztartási hulladék nagyrészét a fölösleges csomagolóanyagok teszik ki. A mosószereket pedig jól be kell csomagolni, hiszen tulajdonképpen vegyszerek.
A mosószerek tulajdonképpen azáltal szennyeznek, hogy olyan anyagokat tartalmaznak, főleg foszforvegyületeket, amelyek táplálékul szolgálnak a vízinövényeknek.
A növények túlburjánzanak, elpusztulnak
és a folyók, tavak fenekén elkezdenek rothadni, lebomlani. Mindezek a folyamatok oxigénelvonással járnak, így a vizek élőlényei, pl. halak számára nem marad oxigén.
Így bekövetkezik a felszíni vizek eutrofizációja, megbomlik a természetes egyensúly, beindulnak az anaerob folyamatok, és az élet forrását jelentő bonyolult vízi ökológiai rendszerből bűzös, élettelen víz lesz” – vázolta a forgatókönyvet a vegyészmérnök.
„Sajnos gyakran megtörténik, hogy egyáltalán nem környezetbarát termékeket reklámoznak környezetbarát termékként. Ezen próbálnak kifogni a minősítő rendszerek, ilyen például Németországban a zöldpont-rendszer. Eza márkajelzés azokon a csomagolásokon jelenik meg,
amelyeket a gyártó cég újrahasznosít.
Nálunk is nemsokára meg fog jelenni egyes termékeken a környezetbarát minősítő jel, ebben megbízhatunk” – nyugtat meg Hajdu.
A szakember szerint ésszel kell vásárolni, és nem bedőlni a reklámoknak. Főleg az olyanoknak, amelyek kifejezetten környezetellenes attitűdöket népszerűsítenek.
„Olyan reklámot is látni a TV-ben, amelynek az üzenete: “a mocsok jó”. A gyerekek a festéket, csokoládét a ruhájukhoz kenik, de semmi gond, a legújabb mosószer mindent kitisztít. Ez a reklám ellentmond a környezetvédelem egyik alapelvének, az elővigyázatosság elvének, amely szerint
ha kikerülhető valamely környezetszennyezés, akkor azt ki kell kerülni.
Az a gyerek viszont, aki azt tanulja, hogy nyugodtan összemocskolhatja magát, mert a mosószer mindent megold, valószínűleg ebben a szellemben fog döntéseket hozni felnőtt korában is” – véli Hajdu.
A környezetvédelmi tanácsadó szerint a két elv kibékíthetetlen: az egyik szerint nyugodtan szennyezhetsz, csak legyen elég pénzed megvásárolni a legújabb mosószert. A másik elv azt mondja, hogy légy mértékletes, mert a technika nem képes mindent megoldani.
A fogyasztóvédelem egyre nagyobb szerepet kap,
hiszen egyre inkább függünk az üzletben megvásárolt javaktól. Amíg tiszta vizet mertünk a saját kutunkból, addig nem kellett a fogyasztóvédelemnek arra vigyáznia, hogy valaki ne adja el nekünk az üzletben jótékony hatású palackozott vízként az egyszerű esővizet vagy éppen a szennyezett vizet.
Most, hogy a kutak nagy részének a vize ihatatlan, vagyis a környezetvédelem megbukott – hiszen ha vigyáztunk volna a környezetre, a talajvíz nem szennyeződhetett volna el –, jöhet a fogyasztóvédelem és garantálja, hogy legalább az üzletben iható vizet vásároljunk, legalábbis egy darabig – tette hozzá a tanácsadó.
Ugyanis valóban nagy a veszélye, hogy a jövőben nehezebben jutunk ivóvízhez. A felszíni vizek minősége romlik, a mennyiség egyre csökken. Például a Maros vízgyűjtőjében a folyók (hivatalosan a patakok és egyéb vízfolyások is ide számítanak) 26%-a
kiszáradási folyamatban van.
Az erdélyi medencében nincsenek nagy mélységben jelentős víztartalékok, ezért az ivóvíz nagy részét felszíni vizekből nyerjük, így különösen fontos vigyázni ezek minőségére – hívta fel a figyelmet Hajdu.
Fotók: Bálint B. Eszter
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
