MTV+Duna: összeolvadás kizárva
kérdezett:Sipos Géza 2006. szeptember 07. 20:38, utolsó frissítés: 20:30Füle botját sem mozgatja a Duna Tv a Magyar Tv együttműködési tervére, mellyel a két közmédium milliárdos tételeket spórolhatna, mondja Rudi Zoltán, az MTV elnöke. #b#[interjú] #/b#
Nagy meglepetést keltett a romániai magyar sajtóban az a kiszivárgott információ, mely szerint a magyar kormány beolvasztaná a Duna tévébe a Magyar Televíziót
Rudi Zoltán: – Ezt a hírt senki sem erősítette meg (a Népszabadság augusztus 7-i értesüléséről van szó – szerk.). Tudomásom szerint nincs ilyen terv, egyébként bornírt, abszurd, perverz ötletnek tartom. A Duna Televíziónak más a feladata, a Magyar Televíziónak is más a missziója. A MTV sok stúdióval, számos közvetítőkocsival évente egymillió műsorpercet gyárt. Egy ilyen tévét nem lehet beleolvasztani egy húszszor kisebb vállalatba, amelyik egy stúdiót működtet, amelyiknek egy épülete van, és abban maga is alig fér el.
Folyosói szóbeszédekben, vagy politikusok a háttérben elejtett megjegyzései közt sem merült fel a két tévé összevonása?
– Nem. Az ilyen ötletek csak újságírói fejekben fogalmazódnak meg. Szerintem a napilap nem tudott aznap mit a címoldalra kihozni, és volt egy jó fotójuk a MTV-ről...
Az viszont nem lenne butaság, ha a két intézmény egyeztetné a programját, így takarékosabban dolgozhatna, és az sem, ha a két tévé közös technológiai bázison működhetne. A szoros együttműködés, egy közös, új székházba költözés nagyon racionális megoldás lenne, de a két vállalatot egybeolvasztani, ráadásul úgy, hogy a Duna Televízióba olvasztják bele az MTV-t – aki ezt megfogalmazta, az sem a médiához, sem a politikához, sem a joghoz nem ért.
A műsorpolitika terén milyen jellegű MTV-DTV egyeztetésre gondolsz?
– Szerencsés lenne, ha bizonyos műsorformátumokat csak egyszer gyártanánk le, és mindkét televízióban leadnánk. Például anyanyelvápoló műsort, gondolom, nem kell kétfajtát gyártani. Kulturális műsorainkat rendszeresen kicserélhetnénk egymással – az MTV egyes, kettes csatornáján sok jó minőségű kulturális produkció jelenik meg, ezeket szívesen átadnánk. Ha ők is gyártanának kulturális produkciókat – amiből egyre kevesebbet tesznek – akkor mi is átvennénk.
Vagy: a DTV önállóan gyárt híradót, ami döntően belpolitikával foglalkozik. Mi naponta tíz híradót állítunk elő. De akárcsak az ARD és a ZDF Németországban, együttműködhetnénk abban, hogy bizonyos műsorokat két hétig az egyik, két hétig a másik állít elő. Ezt csinálják a németek a reggeli magazinjukkal.
Kollégáim számítása szerint ahhoz képest, hogy most semmilyen együttműködés nincs, ha a két csatorna szorosan együttdolgozna, körülbelül 1,5–2 milliárd forint között mozogna a műsorgyártásból megtakarítható összeg.
Tehát ennyivel kevesebbe kerülne a három közszolgálati csatorna az állami költségvetésnek.
– Nem. Ennyivel többet lehetne filmvásárlásra, műszaki beruházásra, más műsorok jobb finanszírozására költeni. Magyarul: a Duna tévé makacssága és együttműködésre való képtelensége hozzávetőlegesen másfél-kétmilliárdos kárt okoz az adófizetőknek.
És a konkrét javaslatok, próbálkozások?
– Húha... Egy éve próbálunk szóban, írásban, telefonon, faxon, email-ben, minden formában kapcsolatot teremteni a Duna Televízióval, de nem állnak velünk szóba.
Ez hogyan értendő?
– Szó szerint. Nincs semmi válasz az ajánlatunkra. Az együttműködési tervezetet kidolgozó kollégák több hónapja eljuttatták a projektet a címzetthez, én találkoztam is egyszer a Cselényi úrral, hívtam őt telefonon. Az MTV kuratóriumának elnöke meghívta a DTV hasonló intézményének elnökségét egyeztetésre, de erre sincs válasz. Nem akarnak együttműködni.
A magyarországi média rendszeresen beszámol az MTV ingatag anyagi helyzetéről, például a tévének egy négymilliárd forintos hitelt már vissza kellett volna fizetnie, ami a költségvetésének az egynegyede.
– Az MTV 1996, a médiatörvény hatályba léptetése óta alulfinanszírozott, a valóságos működési kereténél kevesebb pénzből gazdálkodik, viszont az EU-csatlakozás óta a pótlólagos támogatást az állam nem tudja a hagyományos módon folyósítani, ezért kellett hitelt fölvennünk. Visszafizetésére az idén nincs fedezet, mert 2006-os büdzsénket is a tavalyinál szerényebbre szabta a költségvetés. Úgyhogy a hitelező bank igénybe veszi a kormánygaranciát, így az állam kifizeti azt, amit korábban nem adott ide.
Jogi értelemben az MTV jelenleg székházzal sem rendelkezik, csak bérli az épületet, mert azt még korábban eladta, adósságrendezés miatt. Ebben a helyzetben milyen megoldást látsz?
– A menedzsment a házifeladatát elvégezte. Ennek egyik része az volt, hogy gyártsunk érdekes, izgalmas műsorokat, a másik vetülete az, hogy szervezzük át úgy az intézményt, hogy ne keletkezzen évente üzemi veszteség. Tavalyi pénzügyi mérlegünk már pozitív volt, és ha valami drasztikus elvonás nem történik, az idei is ilyen lesz. Állítom, hogy az MTV jól gazdálkodik.
A kormánynak és az országgyűlésnek két döntést kell meghoznia: legyen kiszámítható, normatív az MTV finanszírozása, azaz ne függjön a mindenkori kormánytöbbségtől. A másik: végre épüljön föl az új gyártóbázis. Ha ez eldől, akkor az MTV-probléma lekerül a napirendről, akkor csak a jó műsorok a következő téma.
Mindezek megvalósulására milyen esélyt látsz?
– Biztos vagyok benne, hogy meg fog történni. Magyarország nem azért csatlakozott az EU-hoz, hogy valami ázsiai vagy balkáni megoldást válasszon. A nyugati megkülönböztetés szerint a state mediával ellentétben a public service media – és törvény szerint ilyen az MTV is – nem függhet ilyen mértékben a kormányoktól. Meg fogja hozni ezt a döntést a magyar politikai elit, remélem, még az idén.
Apropó, függőség. Egy német tévés tanácsadó szakember éles kritikát fogalmazott meg az MTV-ről, többek közt arról, hogy az egyes produkciókra kifizetett pénz "pártkasszákba csorog vissza".
– Ezt határozottan cáfolnom kell. Olaf Steenfadt nem a napi gyakorlatról, hanem az általa elemzett tizenhat éves folyamatról ír. Az vezetett oda, hogy most nagy levegőt kell vennie mindenkinek, és rendbe kell tenni ezt a szektort. Csak az anyagi függetlenséggel lehet megoldani, hogy ilyenek ne történjenek. Most ilyen visszaélés nem fordul elő – személy szerint én, a műsorigazgatók, a főszerkesztők a garancia arra, hogy nincs közvetlen politikai befolyásolás a MTV-re. Ha lenne, elsőként jelezném a tévé kuratóriumának.
Összehasonlításképpen, Magyarországhoz hasonló országokban mekkora költségvetésből gazdálkodnak a köztévék?
– Az ország méretét nézve Nyugat-Európában a portugál tévé lehet a jó példa, amelyik az MTV-ével össze nem vethetően nagyobb költségvetésből dolgozik. Csehország is több pénzt, forintban számolva 40 milliárdot fordít közszolgálati tévékre, a mi költségvetésünk ehhez képest 17,5 milliárd. Különben az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége, az EBU éves statisztikájából az derül ki, hogy Magyarország sereghajtó abban, amennyit közszolgálati információk előállítására költ.
Erdélyben a Duna és az MTV és mellett sokan követik a közrádió, például a Kossuth Rádió műsorait is. Ott jelenleg átfogó reform, átvilágítás kezdődött. Ez mikor következik be az MTV-nél?
– Mi már túl vagyunk ezen. Már öt éve sávos műsorszerkezetet működtetünk, vagyis kiszámíthatóan, ugyanazon a helyen ugyanazok a produkciók láthatók. A szervezeti átalakítás 70 százalékán túl vagyunk, így tudtunk megtakarítani évente körülbelül ötmilliárd forintot.
És ez mennyire tükröződik nézettségi adatokban?
– Elsősorban a hír- és információs műsorokkal vagyunk sikeresek. A híradó esti főkiadását átlagosan egymillió ember nézi, az Este c. műsort 5-600 ezer ember, A szólás szabadságának átlagosan 900 ezer-egymillió nézője van. Főműsoridőben az MTV átlagos részesedése 18,6 százalék, tehát a köztévé az erős harmadik a két kereskedelmi adó mögött; ehhez képest a DTV-nek egy százaléknyi nézője van, ami körülbelül 80-100 ezer embert jelent. Csak a teletext-híreinket átlagosan naponta félmillióan olvassák, ehhez képest a legolvasottabb napilap is csak 150 ezres példányszámmal jelenik meg.
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
