Transindex online kérdőív: melyek a válaszadók médiafogyasztási szokásai?
összeállította: Kiss Tamás 2006. június 27. 17:04, utolsó frissítés: 16:09Kik az aktív olvasóink, milyen médiákat fogyasztanak, mennyit keresnek? Online felmérésünkről #b#Kiss Tamás#/b# szociológus készített jelentést.
I. A mérés:
2006 májusában a Transindex online kérdőívet tett közzé. A válaszadási kedv serkentése céljából a kitöltők között különböző ajándékokat sorsolunk ki. A portál 760 választ regisztrált. Elemzésünk ezen adatbázist dolgozza fel.
II. Az érvényesség:
Az elemzett adatbázis több szempontból nem felel meg a szociológiai adatfelvételekkel szemben támasztott követelményeknek. Fontos kiemelni, hogy a kitöltött online kérdőívek nyomán összeállt adatbázis nem tekinthető semmilyen értelemben reprezentatívnak, mi több, még mintának sem. Így az adatok érvényessége nem terjeszthető ki semmilyen, a válaszadók körénél szélesebb népességre. A kérdőívre adott válaszok pusztán a válaszadók körét reprezentálják.
Ennek ellenére, ha szem előtt tartjuk, hogy az adatok egész pontosan mire vonatkoznak, az adatbázis elemzése marketing-szempontból érdekes lehet.
III. Kik a válaszadók?
Mielőtt a válaszokat elemeznénk, fel kell tennünk a kérdést, hogy társadalmi szempontból kik azok, akik a kérdőívet kitöltötték. Ez alapján közvetve a Transindex látogatóinak társadalmi összetételére is következtetni tudunk.
1. Területi megoszlás.
A válaszadók csupán 30 százaléka kolozsvári. Ez az adat az ankét önmagában is erősen korlátozza, mennyiben lehet felhasználni egy kolozsvári kereskedelmi rádió műsorkínálatának megtervezésére.
Kérdéses, hogy a Transindex-látogatók földrajzi megoszlását milyen mértékben tükrözik az adatok. A kérdőívre válaszolók között mindenesetre a kolozsváriak mellett csíkszeredaiakat, marosvásárhelyieket, nagyváradiakat, székelyudvarhelyieket, sepsiszentgyörgyieket és szatmáriakat találunk jelentős számban. Kolozsvárról és az említett hat városból érkezett be a válaszok 79 százaléka.
Úgy tűnik, hogy a válaszadási hajlandóság egyrészt a település méretével (nagy és közepes városokból érkeztek a válaszok), másrészt pedig a településen élő magyar közösség nagyságával áll összefüggésben (nagy és a településen belül jelentős súlyt képviselő magyar közösségek tagjai válaszoltak). A válaszadók, ha az erdélyi magyarok földrajzi megoszlásához viszonyítjuk, alulreprezentáltak a kis településeken, illetve szórványban.
A válaszadás egy tekintetben biztosan nem tükrözi a Transindex olvasóinak megoszlását. A felmérésben szereplő 0,7 százaléknál a portál látogatóinak jóval nagyobb aránya él külföldön.
2. Élekor és nem szerinti megoszlás.
A válaszadók túlnyomó részben fiatalok. A válaszadók 79 százaléka 20 és 35 év közötti. Ez az arány a 10 év fölötti (vagyis a kérdőívet elvben kitölteni tudó) erdélyi magyar népességen belül 27 százalék.
Az alábbi ábrán a válaszadókét az erdélyi magyarok kor szerinti megoszlásához viszonyítottuk. Hasonló különbséget kapunk, ha azon városokat tekintjük kiindulási alapnak, ahonnan a válaszok nagy része beérkezett.
A válaszadók között a fiúk/férfiak szintén erősen felülreprezentáltak (69 százalék).
3. Társadalmi-gazdasági státus.
A válaszadók anyagi és szociális helyzetét négy változón keresztül mértük. Az iskolai végzettségre, a foglalkozásra, munkaerőpiaci helyzetre és a havi jövedelemre kérdeztünk rá.
A válaszadók kétharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A maradék egyharmad döntően az érettségivel rendelkezők közül kerül ki. Ha azonban megnézzük, hogy az érettségizettek jelenleg mivel foglalkoznak, azt tapasztaljuk, felerészben diákokról van szó. Így az egyetemet végzettek és a jelenleg diákstátusban lévők együttes aránya 81 százalék.
Az általános iskolával rendelkezők két válaszadó kivételével jelenleg (közép)iskolába járnak. Vagyis kijelenthetjük, hogy válaszadóink kivételesen magasan iskolázottak. A munkaerőpiaci helyzetre és a foglalkozásra adott válaszok is a kérdezettek magas társadalmi státusára utalnak.
Igen alacsony a munkanélküliek és a nyugdíjasok aránya. A három legjelentékenyebb csoportot az alkalmazottak, a diákok és a vállalkozók teszik ki. Ez utóbbiak 13 százalékos aránya igen magasnak mondható.
A foglalkozásra vonatkozó nyílt kérdésre, mint az várható volt, legtöbben diákként jellemezték magukat. Másrészt ebből a kérdésből is látható, hogy magas státusú, értelmiségi válaszadókról van szó. Különösen sok (65) újságíró töltötte ki a kérdőívet, de a válaszadók között sok volt politikus (közöttük egy miniszter), az egyetemi káder. Ezzel szemben a kétkezi foglalkozások gyakorlatilag hiányoznak. Az egyetemi végzettséggel nem rendelkező válaszadóink is inkább a szolgáltatásokban dolgoznak.
Elmondható, tehát, hogy az ankét alapján egy magasan képzett, jó munkaerőpiaci pozíciókkal rendelkező, fiatal, városi réteg médiával kapcsolatos preferenciái ismerhetők meg. Nagyjából azé a köré, akik az ankét készítőinek társadalmi környezetét alkotják.
A Transindex portál közönsége, a külföldi látogatókat leszámítva, ezzel a réteggel valószínűleg nagymértékben megegyezik.
IV. Médiafogyasztási preferenciák: írott sajtó, televízió, internetes portálok
1. Írott sajtó.
Az írott sajtóra vonatkozóan nyílt kérdést tettünk fel, amiben a kérdezett az általa rendszeresen olvasott termékeket kellett felsorolja. A 6. ábra azokat a lapokat jeleníti meg, amelyeket első opcióként legalább öt válaszadó megjelölt.
A válaszok az eddig is tudott tendenciákra erősítenek rá. Vagyis az írott sajtótermékek terén a magyar nyelvű helyi/megyei lapoké a főszerep. A megoszlások a válaszadók lakhelyét is tükrözik.
Teljes lakosságra reprezentatív mintán a második helyen szereplő Krónika olvasottságára vonatkozóan rendre kisebb számértékeket kaptunk. A lap hasonlóan magas olvasottságát korábban kolozsvári egyetemista mintán mértük. Ez a népesség kulturális fogyasztását tekintve kétségtelenül közel áll válaszadóinkhoz.
Az is látható, hogy a másik országosan terjesztett napilap, az Új Magyar Szó olvasottsága meglehetősen csekély. Erre a lapra vonatkozóan erdélyi magyarokra reprezentatív minta egyenlőre nem áll rendelkezésünkre, de „borítékolható”, hogy az a lap hasonlóan alacsony olvasottságát mérné.
A román nyelvű, illetve a magyarországi írott sajtótermékek jelentősége viszonylag csekély. Az előbbiek közül az Academia Caţavencu és a Capital, az utóbbiak közül a HVG jelenik meg több mint öt említéssel.
Értelmiségi válaszadóink preferencialistájáról feltűnően hiányoznak a kifejezetten őket megcélzó kulturális és közéleti lapok (A Hét, Korunk, Látó). Ezek közül A Hét kapott néhány említést.
Rákérdeztünk, hogy a helyi napilapokban mit olvasnának szívesen a válaszadók. A kérdés formája lehetővé tette, hogy több (akár mind a 20) alternatívát megjelöljék.
Egyáltalán nem meglepő, hogy legnagyobb gyakorisággal a helyi és regionális híreket említették. Más tekintetben azonban tipikusan értelmiségi rétegválaszok születtek. A válaszadók 76 százaléka szívesen olvas a helyi lapban kultúráról, 66 százaléka pedig tudományról, mi több a környezetvédelmi témákat a válaszadók jobban preferálják a sportnál.
2. Televízió.
Rákérdeztünk a televíziózás intenzitására, illetve a gyakran nézett csatornákra. A televíziózás intenzitása válaszadóink esetén más rétegekkel összevetve alacsony.
Egyrészt nagy arányban (27 százalék) vannak olyanok, akik nem tévéznek napi rendszerességgel – ez elsősorban az egyetemisták magas arányával függ össze. Másrészt a nagyon intenzíven televíziózók viszonylag kis arányban vannak jelen. A válaszadók többsége ugyan naponta néz televíziót, de legfeljebb egy, illetve egy-két órát. Ez utóbbi leginkább a munkaerőpiacon aktív válaszadóinkat jellemzi.
A televízió-csatornák közül a Duna TV emelkedik ki. Válaszadóink egyharmadának ez volt az első opciója. Ez, legalábbis azokhoz a hipotézisekhez viszonyítva, amelyek a Duna Televízió közönséget az idős falusi rétegek között keresik, meglepő.
Válaszadóink televíziós preferenciáit a magyar nyelvű csatornák uralják. A román nyelvű adók közül legtöbben a Realitatea TV-t és a Pro-TV-t nézik.
3. Internetes portálok.
Mivel online kérdőívről van szó várható volt, hogy válaszadóink intenzíven interneteznek.
Mivel a kérdőívet a válaszadók a Transindexen töltötték ki, az sem meglepő, hogy legtöbben ezt jelölték meg első opcióként a gyakran látogatott portálok között. Tíz említésnél többet ezen kívül két magyarországi horizontális portál, illetve két erdélyi magyar hírportál kapott. Az egyébként rendszeresen olvasott napilapok online változatai (amelyek többségének a HHRF.org ad helyet) nem kaptak jelentős számú említést.
V. A rádióval kapcsolatos preferenciák
1. Rádióhallgatás gyakorisága.
A válaszadók 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy napi rendszerességgel rádiózik, közülük 14 százalék kisebb megszakításokkal egész nap rádiót hallgat. A rádióhallgatás intenzitása, mind az várható volt, reggel és napközben magasabb. A válaszadók mindössze 4 százaléka jelezte, hogy este vagy éjszaka szokott rádiózni.
Ezek szerint a rádiózás a többség számára nem szabadidős program, hanem jellegzetesen háttértevékenység. A megkérdezettek egyharmada rádiózik rendszeresen az internet segítségével. A rádióhallgatás (különösen az internetes) meghaladja a reprezentatív mintákon mért átlagokat.
2. Kedvenc és gyakran hallgatott rádióadók.
A válaszadók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van kedvenc rádióadója. Legtöbben a Sláger (17,8) és a Kossuth Rádiót (10,4) említették. A két magyarországi adón kívül a helyi kereskedelmi rádiók jelennek meg értékelhető esetszámmal, nyilván mindig az adott településen elő válaszadók esetében.
A kolozsvári válaszadók esetében külön is megjelenítettük a válaszok megoszlását. Esetükben, érthető módon, nagyobb súlyt képviselnek a kolozsvári kereskedelmi rádiók. Érdemes megjegyezni, hogy – Kolozsvárral ellentétben – amely településen működnek magyar nyelvű helyi kereskedelmi rádiók, ezek (és nem a román megfelelőik) jelentek meg a preferencia-rangsor élén. Ez alól Nagyvárad képez kivételt, ahol a Partium Rádió kevés említést kapott.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
