Életmodell-trend: a szabadúszó legyűrte a civil harcost
K. A., S. Z. 2006. június 07. 16:44, utolsó frissítés: 16:40A ’90-es évekkel ellentétben ma már nem közösség- és intézményépítés a tehetséges fiatalok álma.
Az alábbi írás egy szerkesztőségi ülésen kerekedett vita főbb állításainak összefoglalója. A beszélgetés onnan indult, hogy vajon a huszonévesek körében miért nem számít menőnek diákszervezetben tevékenykedni? A dolog miértjére nem sikerült kielégítő választ találnunk, azonban megszületett az a hipotézis, hogy az a típus, aki a ’90-es években diákaktivista volt, ma inkább szabadúszóként képzeli el a jövőjét.
ÍME A FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK:
Míg a ’90-es években a diákszervezeti aktivizmus számított biztos kiugrási lehetőségnek, mára ez eltűnt; a fiatalság hangadói (szociológiai terminussal trendsetterek) a civil, non-profit intézmények menedzselése helyett saját magukat menedzselik. Ma az urbánus balladák főhőse – ha van ilyen – akkor nem a szervező, izgő-mozgó diákaktivista, hanem az elkötelezetlen szabadúszó.
A diákvezér és szabadúszó típus a látszat ellenére nem áll éles ellentétben egymással, és nem is zárja ki egymást. Közös vonás, hogy mindkét típus tudatosan építi karrierjét; tisztában van azzal, hogy mennyi minden múlik a kapcsolati hálón, így tudatosan fejleszti azt. Felismerik a számukra kedvező kommunikációs helyzeteket és maximálisan ki is aknázzák azokat.
Azonban míg az aktivista elsősorban egy közösség, és csak másodsorban a saját nevében kommunikál, a szabadúszó számára a közösségi érdek – ha egyáltalán felmerül – a háttérbe szorul. Nem érdekli az intézményépítés, hacsak nem abban az értelemben, hogy saját magát tartja építendő intézménynek.
Egy önkéntes ehhez képest
– bár kritikusan viszonyul a szimbolikus tőke halmozásához – de viszonyul hozzá. A rossznak vélt intézményeket javítani szeretné, vagy porig rombolni és újat építeni helyettük.
Úgy véli, a közösségért végzett munkákért nem (vagy csak kevés) pénzt lehet elkérni. Nem azért, mert utálja a pénzt, hanem mert úgy gondolja, hogy az első évek a tanulás évei. A szabadúszó ellenkezőleg: mindennek megkéri az árát – nem feltétlenül azért, mert szereti a pénzt, hanem azért, mert úgy véli, a pénz saját sikerének egyik mércéje, egyben szabadságának legfőbb biztosítéka.
A diákaktivista pörög, éjszakázik a civil szervezetnél, ahol önkéntes – ugyanezt teszi a szabadúszó is, csak ő határidőket tart be, ellenkező esetben bankszámlája bánja. Mindkét típus a kapcsolataiból él – csak míg a diákvezér vertikálisan építi azokat (lentről jön, felfele törekszik egy közösségen belül, esetleg egy közösséggel együtt), a szabadúszó vízszintes kapcsolódási pontokat – ügyfeleket, partnereket, megrendelőket – keres.
Ami a fizikai szükségleteket illeti,
az önkéntes sportot űz az igénytelenségből: egy zsúfolt nap után jól csúszik a korsós sör egy lepukkant diákkocsmában, a halkonzerv, hálózsákban alvás, stoppolás ugyanolyan természetesen illenek hozzá, mint a pólójára Che Guevara.
A szabadúszó ellenkező irányban építkezik: ha hanyagra veszi is a fazont, gondosan ügyel borostájára. Öltözködésében, ha vannak is szubkulturális jegyek, azok nem nemzetiségére utalnak. Nem követi a politikát; vagy ha igen, csak távolról – garantáltan nincsen napirenden a különféle kulisszajátékokkal.
Az aktivista ellenben nem csak követi, szervezete/közössége javára alakítani is próbálja a politikai játszmákat. Gyakori, hogy a diákvezér később a politikai élet fele mozdul el – érdekes megfigyelni, hogy a romániai magyar politikai élet harmincas éveiben járó generációja szinte mind a ’90-es évekbeli diákszervezetekben kezdte.
A szabadúszó számára ismeretlenek a kivándorlási dilemmák: külföldi munkavégzés jöhet, ha jó az ajánlat, azonban mobilitásával alapvetően ellenkezik mindenféle letelepedés. Is-is terminusokban gondolja el az esetleges kitelepülés utáni viszonyát az itthoniakkal – a diákvezető vagy-vagy viszonyban gondolkodik, és (bár magának sem vallja be) igenis foglalkoztatja a kivándorlás: elsősorban Budapest fele kacsintgat.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
