"Feketeturista" az Erdélybe utazók többsége, és a rokonainál száll meg
szerk. 2006. május 17. 18:40, utolsó frissítés: 18:13Jellemzően azok a magyarországiak tartanak Romániától, #b#akik még soha,#/b# vagy nagyon rég jártak itt. A KPMG-tanulmány befejező része.
A háromrészes tanulmányt a Román Turisztikai Hatóság rendelte 2005 végén, és a KPMG Tanácsadó Kft. készítette el. A kutatás tárgya: a Romániába utazó magyarországiak utazási szokásai; Románia mint turisztikai célország a magyarországiak szemében.
A tanulmány első részét és a Román Turisztikai Hatóság budapesti képviseletének vezetőjével készített interjúnkat lásd előző írásunkban >>
MÉLYINTERJÚK
A KPMG munkatársai a tanulmány második részében 13 mélyinterjút készítettek Romániába turistautakat szervező utazási ügynökökkel, idegenvezetőkkel és utazásszervezőkkel; Romániáról turisztikai témájú cikkeket író újságírókkal, valamint a 2006-os magyarországi Nemzetközi Utazási Expón résztvevő néhány szolgáltatóval. A cégek közt a legtöbb budapesti volt, de volt köztük miskolci, debreceni, nyíregyházi, szegedi és győri is.
A megkérdezett szakemberek szerint a szervezett utak a piac egyötödét fedik le. Az utazási ügynökségek ügyfeleinek szokásairól nyilatkozó ügynökök becslése szerint a Romániába utazók nagy többsége, mintegy 80 százaléka egyénileg szervezi meg útját, és mintegy felük a rokonok, barátok látogatása céljából utazik ide. Az egyéni utazók nagy számának egyenes következménye a "feketeturizmus";
a turisták 90%-a valószínűleg kimarad a hivatalos statisztikákból.
Megfigyelhető a trend, hogy csökken a Romániába látogatók átlagéletkora; vannak fiatal turistacsoportok, akik szórakozásból és kalandvágyból indulnak felfedezőútra. Megjelentek a turizmus új formái, a sportokkal - sízés, horgászás, hegymászás - összekötött expedíciók, az aktív pihenés módozatai is.
De az Erdély- körutak, csillagtúrák és a faluturizmus a domináns még mindig.
A magyar turisták növekvő mértékben igényesek a kényelmükre, az elszállásolás körülményeire. A faluturizmussal szemben is nőnek az elvárások: a turisták elvárják, hogy maximum kétszobánként legyen külön fürdőszoba, a helyiségek ne legyenek átjárósak, sőt
mostanában előnyben részesítik a háziúr nélküli vendégházakat.
A turizmust befolyásoló külső negatív tényezők a szakemberek szerint általában tartósabb kihatással vannak az ágazatra, mint indokolt lenne. E tényezők: a madárinfluenza, a tavalyi árvizek, a 2005-ben észlelt politikai instabilitás, a 2004. december 5-i népszavazás, az árnövekedés, illetve az erős lej bevezetése.
Románia jövőbeni EU-tagsága a szakemberek szerint nem hoz alapvető változást az ágazatban: hatása annyi lesz, hogy könnyebb majd átjutni a határon. Esetleg a feketeturizmus csökkenhet, bár a szakemberek ehhez nem fűznek nagy reményeket.
A legtöbb szervezett turistaút Budapestről indul. Az egyéni utakat szintén a budapesti kiindulópont dominálja, karöltve a határmenti megyékkel. A szervezett csoportok általában 20-30 személyből állnak, autóbusszal utaznak, a résztvevők jellemzően
középkorú vagy idősebb értelmiségiek,
akiket a történelmi-nemzeti érdeklődés motivált az utazásra, és hogy jobban megismerjék Erdélyt: a kultúrát, a hagyományokat, a környezetet, a szokásokat. Idegenvezetőt igényelnek, illetve olyan programválasztékot, amelyben szerepelnek a folklór- és kulturális események, valamint a természeti látnivalók.
A csoportos utazások kis részét teszik ki a cégutak, amelyeket csoportösszerázó céllal szerveznek. E csoportok legkevesebb háromcsillagos szállodákban foglalnak szobát.
A szakemberek tapasztalatai szerint a csoportoknak mintegy fele középosztályú hotelt vagy panziót választ, míg a másik felük vidéki vendégházakat. A turisták általában 50-100 eurót költenek az utazási, szállás- és élelem költségein felül. Ezt általában
szuvenírekre, népművészeti tárgyakra vagy régiségekre költik,
illetve helyi specialitásokra (sajt, alkoholfajták stb.) Egy öt-hatnapos utazás mindenestől 200-300 euróba kerül a becslések szerint.
Egyéni utazók: általában azok, akiknek rokonaik, ismerőseik vannak Romániában, vagy akik már voltak korábban egy szervezett csoporttal az országban, és újabb látogatásuk alkalmával olyan helyekre is el szeretnének látogatni, ahová azelőtt nem jutottak el. Többen aktív pihenés vagy kikapcsolódás céljából utaznak Romániába, jellemzően autóval, és sokuk évről évre
visszajáró vendégként jó kapcsolatot ápol házigazdájával.
Az egyéni utazók jellemzően családok vagy középkorú baráti társaságok, kevésbé jellemzően fiatalok. Kisebb részük üzleti útra jön, náluk a kényelem és a magasfokú szolgáltatások a legfontosabb szempont.
Az egyéni utazók nagy többsége azonban a vidéki kikapcsolódást választja az olcsóság miatt; ám megfigyelhető, hogy mivel a faluturizmusra szakosodottak emeltek az árakon, egyre többen inkább a szállodai kényelmet választják. A luxusellátás Romániában drágább, mint Európa nagy részében, ezért a magyarországi turisták többsége a magas színvonalú szolgáltatásokat elfogadható áron nyújtó cégeket keresi. Egy egyéni utazó átlagosan 100-150 eurót költ.
A szakemberek szerint az Erdély-utak dominálnak,
akár szervezett csoporttal, akár egyénileg, rokonokhoz-barátokhoz utaznak a magyarországiak. Mindössze 10%-ra becsülik az Erdélyen kívüli turisztikai célpontok arányát. Erdélyen belül a Székelyföld, valamint Észak-Erdély dominál.
A hegyvidéki kirándulások legnépszerűbb célpontjai: a Fogarasi-havasok, valamint a Bihari-hegység. Legnépszerűbb wellness központok: Szováta, Parajd, Székelyudvarhely, kevésbé Félix-, illetve Herkulesfürdő. A többi fürdőhely állapota nem felel meg a magyarországi turisták elvárásainak.
A tengerpartra utazók száma rendkívül alacsony, mert a magas árak nincsenek összhangban a szolgáltatások minőségével. A brassói sípályákat kevesen ismerik, inkább azok járnak oda, akik a román-magyar határ közelében laknak.
Nő az igény a néhány napos városi csoportos utak iránt
pl. Kolozsvárra vagy Székelyudvarhelyre; a cégutak nagy része Bukarestbe, Marosvásárhelyre, illetve Kolozsvárra vezet.
A legfontosabb információszerzési forrás az utazások szervezésekor az internet. A szakemberek szerint a Romániáról néhol igazságtalanul kialakult negatív képen leghatékonyabban televíziós csatornákon keresztül, dokumentumfilmek vagy reklámok vetítésével lehetne változtatni.
Másképp vélekednek az országról azok, akik nemrég voltak, és másképp azok, akik régen vagy soha nem utaztak még Romániába. Utóbbiak félnek az utak minőségétől, a közbiztonságtól, a körülményektől, mert
a Ceausescu-idők balkáni országára számítanak
– fogalmazott az egyik szakember. Csalódnak azok, akik arra számítanak, Románia olcsó. A leginkább a természeti szépségektől, a gasztronómiától, a vendégszeretettől, illetve egyes városok-falvak szépségétől vannak elragadtatva.
Amiben leginkább csalódnak: a környezetvédelem hiányosságai; az épületek építészeti stílusának és színének gyakori összeférhetetlensége; az utcai szemét; a falusi vendégházak higiéniája, a kevés fürdőszoba, átjárós szobák; az idegen nyelvű feliratok hiánya; bonyolult bürokrácia; napi, illetve esti programok, tevékenységek hiánya stb.
A magyarországi turisták körében Romániával (Erdéllyel) potenciálisan Ukrajna (Kárpátalja), Szlovákia (Felvidék), Szerbia-Montenegró (Vajdaság) versenyzik a népszerűségért. Ugyanakkor a szakemberek szerint
a csoportos utazások legkedveltebb célpontja Prága és környéke,
a faluturzimus, wellness, illetve pihenőszabadság kategóriákban pedig Ausztria is versenyben van. Ami a tengerpartot illeti, a bulgáriai jobban kiépített, illetve olcsóbb repülőjáratokkal könnyebben elérhető, mint a romániai. Amint a romániai árak nőnek, Horvátország, Görögország, Spanyolország, Olaszország sem hagyható ki konkurensként a számításból.
A magyarországi szakemberek szerint amúgy nagyon alacsonyszintű az együttműködés a magyarországi és romániai turisztikai ügynökségek között. Nincsenek állandó szerződések, az együttműködés esetleges, a szolgáltatók nem ajánlanak fel százalékot az ügynökségek szolgálataiért, későn hozzák nyilvánosságra az árakat, amelyek a valóságban néhol eltérnek a prospektusukban foglaltaktól.
KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS
A tanulmány harmadik részében a 2006 márciusában, a magyarországi lakosság körében készített telefonos-kérdőíves felmérés eredményeit elemzik a szerzők. A minta reprezentatív a 18 éven felüli magyarországi lakosságra. Az utóbbi három évben a megkérdezettek 52%-a járt külföldön, átlagosan 2,6 országba látogatott el.
A célországok között Románia az első helyen állt 42%-kal,
ezt követte Ausztria 39, Szlovákia 27, illetve Horvátország 22%-kal. A romániai utazásra a rokonok-barátok meglátogatása (19%); városnézés (16%); vakáció eltöltése (16%) voltak a legfőbb motívumok. A Romániában átlagosan eltöltött napok száma 4.9.
22% a barátoknál vagy rokonoknál, 19% panziókban szállt meg itt-tartózkodása alatt. 59% százalékuk egy desztinációt, 41%-uk több célpontot nevezett meg. A legtöbben Kolozsvárra (19%), Csíkszeredába (16%), Székelyudvarhelyre (15%) és Nagyváradra (15%) látogattak.
Bár nem válaszolt mindenki arra a kérdésre, hogy mennyi pénzt költött romániai útja során, a kapott válaszok átlaga: 22388 forint. Ennek megfelelően az átlagos napi elköltött összeg 6591 forint.
Romániáról a legtöbben (52%) Erdélyre asszociálnak, második helyezett a "gyönyörű tájak" (19%), harmadik a "nagy hegyek" (10%). A Románia szót hallva a legtöbb megkérdezettnek (63%) semleges érzése van, 16%-nak pozitív, 18%-nak pedig negatív asszociációi támadnak.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
