Valótlant állítanak a bákói hatóságok
összeállítottaSipos Géza 2001. november 07. 16:25, utolsó frissítés: 16:25A svéd támogatókat nem értesítette a bákói gyermekvédelmi igazgatóság, hogy a gyimesbükki fogyatékos gyermekeket ellátó központ megszűnik. Emma Nicholson, Románia EP-jelentéstevője már júliusban értesült az ügyről.
A Bákó megyei tanács 2001 májusában hozott határozatot arról, hogy az országos gyermekvédelmi programnak megfelelően a moldvai megyében is megszüntetnek két olyan intézetet, melyekben súlyosan fogyatékos gyermekeket ápolnak.
A rendelet nyomán szűnt meg a térségben legkorszerűbben felszerelt intézet Gyimesbükkön. A 84 alkalmazottat július elsejével szélnek eresztették (elsőként az igazgatónőt, dr. Deákyné Papp Mária Lujzát).
"A Gyimesbükk községben lévő 12-es Központban 116 gyermek élt, közülük 52 Bákó megyei, 64 pedig más megyei volt (27 gyereknek Hargita megyében volt a lakhelye, őket különben a helyi hatóságok 2001.06.18-án átvették)" -- áll a Bákó megyei tanács múltheti nyilatkozatában. Ugyanez az irat azt állítja, a bákói illetékesek letárgyalták az ügyet a gyimesbükki gyermekotthont támogató svédországi gyermekvédőkkel.
A svéd adományozók a falubeliektől értesültek az eseményekről
Stuber György, Svédországban élő magyar újságíró a Transindexnek elmondta, amint az ügy kipattant, még aznap este beszélt a gyimesi segélyakció két fő szervezőjével, Hakan Landeliussal és Kersti Björklööf Jobs-szal. "Mindketten határozottan cáfolnak minden állítást, ami szerint az ő tudtukkal, sőt beleegyezésükkel történt volna a gyimesi kórház leszerelése és bezárása. Ellenkezőleg: számos dokumentum igazolja, hogy határozottan nehezményezték az eljárást" -- írja levelében Stuber György.
Hakan Landelius, a svédországi Mentsd a gyermekeket (Save the Children) szervezet volt fõtitkára 1990-től dolgozott azon a projekten, melynek célja a gyimesbükki gyermekotthon segélyezése volt. A projektet Leksand városában szervezeték, a helység a Stockholmtól északra fekvő Dalarna régióban fekszik.
Miután június végén tudomást szerzett a bákói megyei tanács felszámoló határozatáról, június 22-én levelet írt a romániai társszervezet, a Salvati Copiii címére. Mindkét intézmény a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (International Save the Children, ISC) tagja.
A levélben Landelius elmondja, hogy a gyimesbükki tízéves munkának 2001-re csaknem a végére értek. A francia Equilibre szervezet a gyimesbükki személyzetet képezte ki. A norvégiai Trondheim-ben működő egészségügyi iskola orvosi műszereket adományozott a gyermekek vizsgálatára.
A hollandiai Heeren Loo-Lozenoord a konyhai és fürdőszobai felszerelést adományozta, melyet tíz holland egyetemista szerelt fel Gyimesbükkön. A svéd gyermekmentők pedig tíz év alatt egymillió svéd koronát gyűjtöttek össze a gyimesi gyermekotthon megsegítésére, ebből szerelték fel többek között az épület központi fűtését is.
A hatóság júniusi válasza
Gabriela Alexandrescu, a bukaresti Salvati Copiii ügyvezető igazgatója Landelius kérésére felvette a kapcsolatot a bákói gyermekvédelem igazgatójával, Sorin Brasoveanuval. Brasoveanu júniusban lényegében ugyanazt fejtette ki június végén, mint amit a megyei tanács közleménye állít október végi sajtóközleményében:
A bákói gyermekvédelmi program átszervezésének célja családi környezetben nevelni a fogyatékos gyermekeket. A programot a Világbank és az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (Council of Europe Development Bank, CEB) támogatja. Brasoveanu júniusi válaszában azt állította, a gyermekeket maximum negyven fős csoportokban nevelik tovább Bákó városában, az addigiaknál jobb, biztonságosabb körülmények között.
Mit kifogásolnak a svéd adományozók?
Hakan Landelius nem azt az állami tervet ellenzi, ami szerint a gyermekeket fokozatosan ki akarják helyezni családokhoz a nagy intézmények helyett (hiszen ez az Európa Tanács javaslata), hanem azt tartja értelmetlennek és embertelennek, hogy éppen egy jól felszerelt intézménnyel kezdik a felszámolást, amikor ennél sokkal rosszabb felszereltségű és színvonalú intézeteket meghagytak.
Annak ellenére, hogy az ajándékozó jogilag nem szólhat bele, mi történik a támogatott intézménnyel -- egy civilizált országban azért az lenne a minimum, hogy előre értesítsék a támogatókat a felszerelés, és főképpen a gyermekek sorsáról, akikért az egész segélyakciót indították. Senki sem kérte ki a véleményüket, a román hivatalos szervek mindmáig egyetlen szóval sem értesítették őket, még utólag sem. Minden ilyen állítás teljesen alaptalan.
Az információkat az intézmény megszüntetéséről magánemberektől kapták a svéd gyermekvédők, nem a román szervektől. A holland támogatók pedig arra is hajlandók voltak, hogy anyagilag támogassák egy öregek otthona beindítását is, de a Bákó megyei tanács nagyon barátságtalanul elutasította a kezdeményezésüket.
Emma Nicholson és a gyimesbükki gyermekotthon
Landelius ezután július 1-én Emma Nicholson bárónőhöz, az Európa Parlament képviselőjéhez fordult, aki Romániáról szóló jelentéseiben többször kitért arra, mennyire fontos javítani a hátrányos helyzetű gyermekek ügyét. A levélből kiderül, hogy Nicholson bárónő egyik tanácsadója július folyamán megfordult Gyimesben.
Nicholson bárónõ augusztus 1.-i válaszában leszögezi, sajnálattal veszi tudomásul, hogy bezárták a gyimesbükki gyermekotthont. Emma Nicholson augusztusban azt írta, hamarosan Romániába látogat, de gyimesbükkre nem tervez utat. A svéd támogatók vezetõjének viszont megígérte: ha õ kéri, felkeresi a gyimesbükki helyszínt.
A bákói hatóságok kalapáccsal racionalizálnak
A Bákó megyei gyermekvédelmi igazgatóság július elején először a felmondóleveleket küldte ki a gyimesbükki intézet alkalmazottainak (a megyei tanács közleménye szerint "összhangban a munka törvénykönyvével"). Aztán az ott gondozott 116 gyermeket szállították át bákói és Hargita megyei intézményekbe, majd az adományba kapott összes felszerelést elszállították. Az ipari mosógépek nem fértek ki az ajtón, így azokat szétdarabolták. A gyermekotthon udvarán játszótér volt, most már csak egy rakás szemét: a fából készült játékokat is szétverték -- mondják a gyimesbükki szemtanúk.
Mi lehet az intézkedés oka?
Hakan Landelius és Deáky András, a gyimesbükki iskola igazgatója levelekben, illetve telefonbeszélgetés során egybehangzóan állították: a gyimesbükki intézet volt alkalmazottainak a bákói hatóságok felajánlották, dolgozzanak más, a megyében működő gondozókban. Az alkalmazottak egy csoportja így ment el a Gyimesbükkhöz közeli Vermesti-re. Az ottani intézményben uralkodó állapotok azonban (egyáltalán nem volt víz az épületben) visszariasztották őket.
A Bákó megyei gyermekotthonok felszereltségi színvonala tehát korántsem felel meg az európai standardoknak. Elképzelhető, hogy a bákói gyermekvédelmi igazgatóság ezen a helyzeten akart javítani a gyimesbükki adományok ily módon való "szétosztásával".
A gyimesbükki esetről máig nagyobb terjedelemben a román nyelvû sajtóban a bukaresti Curentul napilap számolt be, de a lap újságírója, Vlad Cernea (2001. november 2., 1229. sz., 1. o.) főként azt nehezményezte, hogy a Stuber György cikkét utánközlésben hozó Romániai Magyar Szó miért nem kérte ki a Bákó megyei illetékesek véleményét. Ugyanakkor Vlad Cernea visszautasította az RMSZ interjú-kérését.
A Curentul ugyanakkor azt kifogásolta, hogy az ügyet lapszemlében ismertető Magyar Távirati Iroda összekeverte Bákó megyét Hargitával, és azt rótta fel a magyar hírügynökségnek, hogy szándékosan rossz képet kíván festeni a nemzetközi sajtóban a román gyermekvédelem helyzetéről. Az országos román nyelvű sajtó, noha járt a helyszínen, még nem adott érdemben hírt az esetről.
Gyimesbükk az 1968-as megyésítés során került Bákó megyéhez. A mostani konfliktusnak ezért a "határfalu" szimbolikus tartalmat adhat: ideológiák harci terepévé válik a súlyosan sérült gyermekek gondozásának ügye.
Emma Nicholson a svéd adományozókhoz írt augusztusi válaszában leszögezi: szó sincs arról, hogy a svédországi gyermekvédõk zavarták volna, mikor a gyimesbükki esetet tudomására hozták. Az EP-képviselő kijelentette: "szilárdan hisszük, hogy minden gyermek számít." Kérdés, hogy Bákó megyében mikor vezetik be a számításnak ezt a változatát.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
