2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Elárvult a gyimesbükki gyermekotthon

Sipos Géza 2001. november 05. 18:03, utolsó frissítés: 18:03

Megszűnik Gyimesbükkön a 12. számú, súlyosan fogyatékos gyermekeket ellátó központ -- döntötte el 2001. május 24.-én a Bákó megyei tanács, és cselekedett. Az ügyből a hétvégén országos sajtóbotrány lett.




A nevelőintézet 84 alkalmazottjának július elsejével mondtak fel. A nevelőintézet teljes felszerelése, a gyermekek ruházata svéd, holland és francia adományokból származott. "Az intézmény igazgatónője, dr. Deáky Papp Mária Lujza kiérdemelte a segítők bizalmát, akik az évek során többször is visszatértek" -- írja a Romániai Magyar Szó gyimesbükki tudósításában.

Az épületet a Bákó megyei gyermekvédelmi hatóságok meglehetős alapossággal ürítették ki. Nemcsak a gyermekeket helyezték át, hanem leszerelték a villanyórákat, kiszedték a falakból a drótokat, elszállították a vízmelegítőket és a fűtőtesteket, amelyeket egy holland egyetemista csoport szerelt fel. A bútorzatot, a televíziókat már korábban elvitték -- számolt be az esetről a svédországi magyarok lapja. "Azt kén megnézni, hol a nagy mosógép. Hová tették, mit csináltak. Két autója is volt ennek a kórháznak, elvitték... A gyermekeket hordozták kirándulni vele" -- mondta egy falubeli szemtanú az RMSZ-nek.

A Bákó megyei tanács elnöke, Neculai Lupu és a testület főtitkára, Traian Milon a sajtónak eljuttatott nyilatkozatukban azt állítja, az akció a súlyosan fogyatékos és árva gyermekek helyzetét rendező országos programba illik: "A cél családi típusú hajlékokat létesíteni és az intézeti gyerekeknek a természetes vagy fogadott családba való beilleszkedését célzó programokat szorgalmazni, úgy, hogy a nevelőintézetek száma legkevesebb 40 százalékkal csökkenjen."



A gyermekek sorsa

"A Gyimesbükk községben lévő 12-es Központban 116 gyermek élt, közülük 52 Bákó megyei, 64 pedig más megyei volt (27 gyereknek Hargita megyében volt a lakhelye, őket különben a helyi hatóságok 2001.06.18-án átvették)" -- áll a Bákó megyei tanács nyilatkozatában. A testület ugyanakkor így utasítja vissza az épület lerablásának vádját: "megjegyeznénk, hogy az adományként kapott javakat elsősorban azon nevelőintézetek között osztották, el, ahová a gyimesbükki 12-es Központ gyerekeit áthelyezték és akik Bákó megyei lakhellyel rendelkeznek."




A sajtóközlemény ugyan elismeri, a külföldi civil szervezetek támogatásának köszönhetően komoly javulás állt be a gyimesbükki központ gondozási körülményeiben, de azt állítja, a központ mégsem felelt meg "a súlyosan fogyatékos gyermekek védelmét szolgáló európai minőségi standardoknak." A megyei tanács szerint a gyermekek ellátására különleges gondozó létesül Bákó városában, melyet a Világbank támogat, és így a gyimesbükkinél jobb körülményeket biztosít.

A gyimesbükki körülményekről az egyik falubeli volt gondozó így fogalmazott az RMSZ-nek: "az utóbbi időben, amikor minden a helyére került, olyan volt mint egy mennyország az egész intézmény." Az épület mára kiürült. Már csak a nyoma van a konyhai gépeknek, a mosoda helyén is csak az üres felcsempézett falak maradtak. A termekben néhány vaságy, szekrény -- áll a helyszíni beszámolóban.


"Eső után köpönyeg -- "

-- mondja a sajtóban megjelent beszámolók hatásáról Deáky András, a gyimesbükki RMDSZ elnöke, a gyermekkórház igazgatónőjének férje. "Az a színtiszta igazság, ami a Krónika és a Romániai Magyar Szó riportjaiban megjelent. Az igazat meg kell mondani, mellette ki kell állni. Itt nem az a fő baj, hogy megszüntettek egy intézményt, hanem az, hogy az intézet európai színvonalon működött."

"Bákó megyében több olyan hasonló kórház van, melyekben istálló-szintűek a körülmények. Azt a gyimesbükki volt alkalmazottak mesélték, hogy van olyan hely, ahol a gyermekek kiesnek az ablakból, ott halnak meg az intézetben. Amit a megyei tanács állít, nem igaz: a felszerelések elszállításába nem egyeztek bele az adományozók. Az, hogy Bákó városban létesítenek jobb színvonalú gondozót -- rablómese, néhány hónap alatt nem lehet csodát művelni" -- nyilatkozta Deáky András a Transindexnek, majd hozzátette, e-mail-ben értesíti a további fejleményekről a svédországi támogatókat, hogy ők járjanak közbe az Európa Tanácsnál az ügyben.


A polgármester nem érti, de tehetetlen

"A Gyimesbükk községi Polgármesteri Hivatallal együtt 2001.08.21-én aláírt protokoll révén az épületet, amelyben a 12-es Központ működött, a helyi tanács veszi gondozásba, hogy orvosi rendelőt létesítsen benne" -- szögezi le a megyei tanácsi határozat.

Balcan Dumitru polgármester így nyilatkozott az ügyről: "Az épületet átadták községünknek, a megyei tanács határozata alapján, adminisztrálási feladattal és azzal a céllal, hogy itt hozzunk létre egy kisebb kórházat. Jelenleg -- miután a gyerekeket áthelyezték -- és ami után a dolgok egy részét elvitték, valójában sok mindent elvittek. Próbáltuk átalakítani, kimeszeltük, kijavítottuk, majd rendet csináltunk.

Sajnálatos dolog, mert nyolcvan-egynéhány ember maradt munka nélkül, tudjuk ezt és zavar is ez. De én tiszteletben kell tartsam azt a határozatot, amit a megyei tanács hozott. Én nem mondhatom, hogy ezt kifosztották volna. Csak azt, hogy az épület berendezéseinek jelentős részét elvitték. A helyszínen is meg lehet nézni..."


Ráduly Róbert , Hargita megyei RMDSZ-képviselő az ügy kapcsán a Transindex kérdésére elmondta: -- Úgy gondolom, mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek és a Gyimesbükkön élő kompetens személyek véleményét, hiszen ők ismerik a legjobban a helyzetet. Engem az lepett meg, hogy erről az ügyről nem szóltak időben, annak ellenére, hogy a gyimesbükki intézet igazgatónőjének férje, Deáky András a helyi RMDSZ-elnök.

Azt tudni kell, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásával most már a megyei gyermekvédelmi igazgatóságok foglalkoznak, melyek a megyei tanácsoknak vannak alárendelve. Azt mindenképp leszögezném, hogy túlzott lépés volt a Bákó megyei gyermekvédelmisek részéről elszállítani az intézet felszerelését, hiszen azt a gyimesbükki gyermekkórház kapta céladományként.

Ami az ügy politikai oldalát illeti: tárgyalni fogok Viorel Hrebenciuc-kal, a PSD Bákó megyei képviselőjével, és a kérdésben interpellálni fogunk a parlamentben is.


A gyimesbükki fogyatékos gyermekeket gondozók az RMSZ riportjában így emlékeznek vissza munkájukra: "Soha nézeteltérés románok és magyarok közt nem volt. Amit tudtunk, megmondtunk románul, a többit magyarul. Jól egyeztük, ha román, ha magyar volt. Itt magyar es, román es, cigány es dolgozott. A személyzet közt olyan, hogy haragszunk, nem volt. (...)Kilencven márciusában kerültem be, jöttek a svédek, hollandok. A franciák tartottak tanfolyamot ápolónőknek. Mindent megtettünk. Úgy bántunk a gyermekekkel, mint a sajátunkkal."

Úgy tűnik, a Bákó megyei gyermekgondozási igazgatóság szakértői számára ez az, ami a legkevésbé számít.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS