2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nagyvárad: pop, csajok, színvonal

szerk. 2005. november 10. 11:37, utolsó frissítés: 11:28

Nincs ezen mit szépíteni, ez a város ismét kenterbe verte a művelődésükre sokkal büszkébb tömbmagyar városok többségét.





A név, amelyet idén is fel kell eleveníteni: Molnár Mónika – ő a nagyváradi könnyűzenei műhely legfontosabb karbantartója. A jeles énektanár méltán esélyese a Médiabefutó egyik szakmai felkészítői díjának.

A közel 60 produkcióból 25 került be a szerdai showba, ebből 15 jutott tovább a szintén nagyváradi regionális szakaszra. A zsűrinek talán még nem volt annyira nehéz dolga, mint éppen itt. Kik az arcok? Vegyük sorra:


Nagy Gábor - ez a srác mintha szeretné az életet



Egy show lényege az erős kezdet és az erős befejezés. A váradi Médiabefutót Nagy Gábor kezdte, aki a Valami Amerika vezető betétdalát énekelte. Jól rázza a rongyot, meg kell hagyni, úgy értjük, meglehetősen intenzíven. Feladat lehetne kicsit csiszolni a mozgáson, az éneken már nem nagyon van, mit.


Melody - túl szép, hogy igaz legyen

Az Ifjúsági ház egyik produkciója a Melody néven futó táncegyüttes volt. A koreográfia az Aladin című rajzfilm betétdalára készült. A két páros szép, bravúr elemeket is tartalmazó romantikus kompozíciót adott elő, a Transindex ízléséhez túl szirupos, túl szép volt, olyan, mint a Titanic nagyjelenete egy átrumozott éjszaka és néhány spangli után.



A produkció előadói Gavris Ramona, Gavris Christina, Külüs Zoltán és Benczédi Ferenc, 16-26 éves szebbre vágyók.


Loredana – hibát kapni ebben a produkcióban nem könnyű

A fiatal hölgyet már ismerjük, tavaly országos döntős volt, és annak ellenére, hogy az idei mezőny a tavalyinál is feszesebb, most is magabiztosan került a szintén nagyváradi középdöntőbe.

A Good Bye`s the Saddest Word-öt adta elő, és azzal kecsegtet, hogy a középdöntőben a Nem vagyok én apácát fogja előadni, az elhangzott rövid ízelítő alapján vélhetően bűbájos nagyváradi román akcentussal. Ezt a lánykát úgy kell elképzelni, mint egy felgyorsított gyurma-animációt. Külön kiemelendő halvány pisztácia színű ruhácskája.




Kriszta Réka Piroska – hát ez egy szuper csaj, mondhatni

Van egyrészt egy általános elképzelés arról, hogy ki mit engedhet meg magának a színpadon. Aztán van az, hogy kinek mi ál jól, hogy tudniillik esetenként ki meddig mehet el. Aztán van az is, hogy ki mennyire engedheti meg magának, hogy ne nagyon csináljon semmit, mert többnyire az is elég, hogy fent legyen a színpadon és megfogja a mikrofont.



Kriszta Réka Piroskáról megoszlanak a vélemények, szerintünk ez utóbbi kategóriába tartozik, mások szerint nem produkálja magát eléggé. Persze azok között a nagyváradi énekesek között, akik széttáncolták a közönség retináját, a zsűri méltán hiányolhatta a show-elemeket.

Ray Charles Georgia On My Mind-ját énekelte. Némi elfojtott erotizmusra vall a temperamentum és a félszegség Kriszta Réka Piroska-féle ötvözete. Amit tényleg hiányoltunk: több bevállalást a műsorvezetők által kitalált feladatokkor!


Kovács Ágota produkciója sikeres családi vállalkozás



Az Ady Endre Líceum 16 éves diákja láthatóan elég jóban van a nővérével. Merthogy a nővére Virrasztás című versét szavalta el, amolyan családias-természetes-bensőséges hangulatban. A zsűri szakértője így: a közlés az közlés volt, a kérdés az kérdés és a dolgok természetesen következnek egymásból, ahogy kell, mi több, a dikció kitűnő volt, tehát minden egy helyen van.


Szabó Nagy Attila – kreatív boldogtalanság

Nem tudom, hogyan jöhettek így össze a dolgok... úgy kéne már, úgy kéne már egy szív, egy édes hang, mely magába szív – csak úgy hömpölygött a fájdalom Szabó Nagy Attila produkciójából, amely ugyan túl önkorbácsoló volt a mi kiüresedett juppi szívünkhöz, de a zsűrinek mégis megtetszett.



Attila zenepeda szakos megviselt szerelmes, akinek érzelmi hömpölye némi formaépítkezési problémákat is szült – állapította meg egyébként a zsűri. Tanács: ebben a műfajban a kevesebb több.


Deac Lăcrămioara – komoly országos esélyes



Mit kell róla tudni? 28 éves könyvelő, öt éve énekel és megbízható források szerint van egy tündéri egyéves kislánya. A zsűri kommentje: nagyon szép volt, köszönjük. Ő egyféle összegzése a nagyváradi éneksulinak: jó a fülnek, jó a szemnek, és abban is jó, ahogy a színpadot kezeli, ugyanakkor fontosak számára azok a nyugati toposzok, amelyek adott esetben az egyéniség kárára lehetnek.


Eszmei Érték – jó alapanyag, igazi egyéniség



A csávó neve Patkó Attila és rap-et nyomott saját alappal és saját szöveggel. Vele az volt a gáz, hogy nem igazán van színpadi tapasztalata, így a zsűri nem tehetett mást: elkaszálta.

Attila jó mozgású, pókerarcú, jó szövegű, totál eredeti beatboxosnak tűnik, legalábbis azoknak a foszlányoknak az alapján, amiket meg lehetett érteni a szövegéből. Nem majmol, pont annyira hülye, amennyire kell, semmi felesleges macsózás, MTV-ből ellesett kommersz sallang, de a beszédtechnikán még dolgozni kell.


Szabó Zoltán – eddig a legjobb férfi szólista



Zoltán – ő volt az, aki igazán fel tudta dobni a showt. Megmondjuk frankón, szerintünk férfi énekesben eddig ő a legjobb. A Wherever You Will Go-t énekelte. A zsűri kommentárja SMS-szerű: ezt így kell csinálni, szép volt, gratulálunk.


Kővári Kati – fashionable



Kicsit üde, kicsit romlott, amolyan blues típus. Kati, a tavalyi Médiabefutó egyik győztese a zsűri méltatása szerint sokkal egyénibb dalválasztással jött, mint legutóbb.

Kati hozzászoktatott bennünket, hogy a show legelegánsabb színpadi viseleteiben jelenik meg, és most sem csalódtunk. Alicia Keyes How Come You Don`t Call Me Anymore című számát énekelte, meggyőzően, de az összkép még nem állt össze teljesen.


Nagy Kinga Tünde – erős orgánum és szerénység



Kinga Máté Péter Hazám című dalát énekelte, ami persze kicsit patetikus, kicsit megindító, kicsit önfeladó, de mégiscsak egy dal. Ha ehhez hozzáteszünk egy eszméletlen orgánumot és egy olyan szerénységet, amivel csak a Hallmark kosztümös filmjeiben találkozhatsz, nos ez Nagy Kinga Tünde.


Pál Tímea – beránt, aztán a végén rájössz, hogy zavarban vagy



Tímea a The Beatles Oh my darling-ját énekelte nagyon-nagyon dögös-bluesosan. Azon férfiak, akik látták a produkciót és akiknek barátnője néha szimulálja az orgazmust, életük nehéz pillanatait élték meg: Tímea megmutatta, milyen az, amikor nem csak szimulálod. Bevalljuk, ő lett az egyik Transindex-kedvencke.


Cleavers – boombastic



A mindenféle urbánus táncokból összerakott Cleavers-produkció a zsűri szerint érett, dinamikus, jól kidolgozott és felszabadult volt. Szerintünk az intró túl volt spilázva és annyi-annyi mixelés volt benne, hogy a végére nem bírt összeállni. A feeling viszont nagyon pozitív volt, meg kell hagyni.


Kovács Anita – egója semmivel sem mérhető össze



Ismerjük őt a tavalyról, teljesítménye nem lepett meg senkit. Az I`ll stand by You-t énekelte. Ő annyira markáns, hogy az első benyomásod róla vagy ilyen, vagy olyan, köztes lehetőség nincs. Egy biztos: nagyon jól áll neki a színpad.


Tini Dance – mediterrán extazy



Nem sokat újítottak a tavalyihoz képest, ugyanaz a lelkesedés, ugyanaz az önfeledt energia, ugyanazok az otthon felejtett melltartók, ugyanazok a jóképű csávók. Számukra a tánc drog, nem tudomány, így adott esetben nagyon izgalmas lesz összenézni őket a gyergyói vérprofikkal.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS