Milyen olvasnivalót vigyünk magunkkal a nyáron?
B. A. M. 2005. július 08. 11:46, utolsó frissítés: 2005. július 07. 18:30Vízibugyi, sörpénz, napolaj... Az alapkellékek mellé nem árt valami unaloműző.
Láng Zsolt író
négy könyvet ajánl figyelmünkbe. William Owen Ragály (Koinónia, 2004) című kötetét, amely „szórakoztató és tanulságos.
Témája középkori, hiszen az Európát végigpusztító pestisjárványról van benne szó, nyelvezete, szerkezete azonban mai, és amit mond, vagyis, hogy a járvány nyomán egész Európa átrendeződik, hogy a feudalizmusból nagyjából ekkor lépünk át a kapitalizmusba, merész képzettársításokat indít el. Igazán nagyszerű regény, és ami nem mellékes, hogy kiváló a fordítása is.”
Hajdú Farkas-Zoltán Mallory háta (Mentor, 2004) című kötete a második javaslat – „a rövid írások olvasmányos módon szólnak arról, hogy mi módon lehetne beszélni Erdélyről. Arról, hogy valaki itt él, vagy nem él, viszont itt született, itt töltötte gyerekkorát, vagyis ennél otthonosabban már sehol másutt nem élhet.”
Mint mondja, ezek a műfajilag csapongó írások többféle alternatívát kínálnak arra, hogy mi módon beszéljünk a témáról – szomorúan, meghatódottan, lekezelően, pökhendien, vidáman, megkönnyebbülten, humorosan, groteszken? „Mindenki kiválaszthatja a neki leginkább megfelelő hangot. És közben rájön, Erdély nem hendikep, hanem kedvezés!”
Láng Zsolt ajánlat-listáján szerepel még Bartis Attila A Lázár apokrif (Magvető, 2005) című, tizenkét tárcanovellát tartalmazó kötete is. „A tárca műfaja valamikor a 20. század elején érte virágkorát, amikor nagy példányszámú napilapoknál dolgoztak a legnagyobb magyar írók, és írták napi ihletésű novelláikat.
Bartis Attila méltó nagy elődjeihez, Kosztolányitól kezdve Nagy Lajosig. Hétköznapi dolgok tárcáinak témái, mindaz, ami épp úgy és épp akkor megtörténik (utazás, találkozás, látogatás, idegen betoppanása), ám ahogy a napi események a mondatokba belekerülnek, az a művészi átdolgozás mesterfoka!”
A sort Susan Sontag A szenvedés képei (Európa, 2004) című kötete zárja. Bár az egész könyv egyetlen esszé, nem okoz gondot, jól olvasható, akár a diófa alatt, vagy kint a strandon, jellemzi Láng Zsolt. „Bár témája igen nyomasztó, hiszen szenvedésről, háborúról, pusztításról beszél, mondatai elragadják az olvasót, és a gondolatok távoli bolygójára röpítik.
Miközben mégiscsak arról van szó ebben a könyvben, hogy a valóság semmilyen fogással, semmilyen feldolgozással nem semmisíthető meg! A valóság maga a feldolgozatlan, maga a meg nem nevezett…”
Lakatos Róbert filmrendező
Lao-ce Tao Te King, Weöres Sándor A teljesség felé, és Benjamin Hoff Micimackó és a Tao című munkáit javasolja a szünidőre.
Szerinte ugyanis a szabadság arra való, hogy az ember magával foglalkozzon egy kicsit, és ezek a könyvek éppen ebben nyújtanak segítséget. Ugyanakkor a filmes szakember felhívja a figyelmet, jegyzetfüzetünket semmiképp se felejtsük otthon, hogy ha valami megragad, azt gyorsan lejegyezhessük.
Csinta Samu, a Krónika napilap főszerkesztője
Gabriel García Márquez Azért élek, hogy elmeséljem az életemet című regényét ajánlja. Mint mondja, számára ez kínálta az utóbbi idők egyik legnagyobb olvasmányélményét. „Elsősorban azért, mert a szokásos «ennivaló» márquezi sodrás mellett olyan belső vívódásokba enged bepillantást, amelyekkel – meggyőződésem – az írással kacérkodók többsége szembesül.
Az újságíróvá-íróvá válás nagy izgalmai szerintem a hasonló terveket nem táplálókat is «megizzasztják», nem beszélve a cseppet sem mellékesen adagolt kolumbiai történelem és néprajzleckéről.”
Csinta másik ajánlata Závada Pál A fényképész utókora című regénye. „Pezsgő, amolyan «szappanoperás» sodrású korrajzként habzsoltam. A több szálon futó, családregényként is értékelhető mű, ugyanakkor érdekes olvasási technikát is követel, amelyre már a tartalomjegyzék tesz utalást, igazából azonban csak olvasás közben jön rá az ember a «szamárvezető» hasznosságára.”
Demény Péter szerkesztő-publicista
szerint az ember mindenekelőtt vigyen Simenont, például a Maigret és a bolond öregasszonyt. „Olyan intim, emberi, ódonan szép hangulatot, mint a Maigret-kötetekben, még az akárminek a partján is nehezen talál. Ahogy például ebben a regényben elmozdulnak a tárgyak a néni lakásában, s a néni dehogyis bolond!, az megér egy estet” – indokolja választását.
És mindenesetre vigyen Ortega y Gasset-et. „Az Elmélkedés a vadászatról okos, szenvedélyes és szellemes – mint az aranykori esszék. S amikor aztán a szerző begorombul, és kikel a fényképezőgéppel «vadászó» angolok ellen, annál nagyobb gyönyörűséget csak a susogó bikinik szereznek.”
Emellett Kardos G. Györgyöt ajánlja még, a Jutalomjátékot, "mert az a szocializmust ízlelgető kisváros, az a sok léha színész, aki az életét adná, csak lehessen léha ezután is, az a sok kispolgár, aki mind nagypolgárnak akar látszani, igazán ellágyítja az embert."
Körkérdésünk alanyai közül többen inkább azt mondták el, hogy ők mit lopnának be a nyári utazótáskába.
Irsai Miklós vállalkozó, a Kopiernicus irodatechnikai cég tulajdonosa
semmiképp sem tenne bőröndjébe valami nehéz szépirodalmi alkotást. Külföldi útjára az illető hellyel kapcsolatos útikönyvet, vagy az ország történelmével, művészettörténetével foglalkozó munkát vinne magával. Vízpartra pedig néhány folyóiratot, szaklapot, hogy ha mondjuk, éppen hozzák a sört, és kizökken az olvasásból, ott tudja folytatni, ahol abbahagyta.
Dimény Áron színművész
favoritlistája a következő: Bartis Attila A nyugalom „mert gyönyörű, és mert nincs kedvem letenni”, Hamvas Béla Karnevál „mert ideje lenne újraolvasnom”, és Németh Gábor Zsidó vagy?, „mert már vagy két hónapja vár rám...”
Balázs Imre József irodalomtörténész
Vida Gábor friss, Fakusz három magányossága című könyvét vinné magával, mert „kiderül belőle, hogy az ember nem csak vakációban vonulhat el a világból. Ez megnyugtató.” És esetleg még Jules Verne Kétévi vakációját. Az utóbbit indoklás nélkül.
Illusztrációk: Peter Hamlin, Jan Meininghaus és Julian Parry
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
