A tökéletes zenei kiegészítő
Balázsi-Pál Előd
2004. szeptember 01. 16:48, utolsó frissítés: 16:48
A párizsi luxushotel kipróbálásához vastag pénztárca szükségeltetik, de hangulatát másképp is át lehet érezni: a Hotel Costes hat, áradóan színes válogatáslemeze talán túl sok is erre.
Stéphane Pompougnac francia DJ a párizsi Palace és Queen klubokban kezdte a zenepakolást, s később, amikor már a legendás hírű, sztár-dj-ket termelő Bains Douches-ban kevert, kiszúrta magának Jean-Louis Costes. Aki nem más, mint a párizsi Costes luxushotel társtulaja. Innen már nem sok kellett ahhoz, hogy Pompougnac a hotel számára keverjen zenét, s a modern nyugis zenék elitjébe tartozó Hotel Costes cédék kijöjjenek.
A hotelnek nem volt különösebb szüksége a hírverésre, hiszen már korábban is olyan vendégeknek nyújtott kényelmet, mint a Rolling Stones, Madonna, Bruce Willis vagy Kylie Minogue. A cédék megjelenése tehát csak melléktermék volt, hangos ízelítő a szolgáltatásaikról. Ennél jobb ajánlólevelet azonban nem is találhattak volna: a lemezekből eddig egymilliónál több fogyott. Ebben a műfajban ez már legalább világrekord-kísérletnek számít.
És ha már a műfajnál tartunk: az amerikaiaknak a legkönnyebb behatárolni ezt a zenei jelenséget. Ők a lounge szót találták ki, aminek eredeti jelentése társalgó, hall, várócsarnok, vagyis egy olyan hely, ahol
lazulni lehet,
meg lehet pihenni. Az európaiak közben meg tucatnyi szakszóra lebontva mondják ugyanezt: ambient, chill-out, acid dzsessz, trip-hop, s ehhez gyorsan hozzáteszik: persze vannak benne dub, house, electro meg hip-hop hatások is. Mindez persze igaz, de nem a műfaj, hanem a zene az, amit szeretünk.
A Hotel Costesnek pedig mindig sikerül, úgy, hogy nyugodtan hallgatható munka közben vagy a kávézóban háttérként, vagy otthon, a kanapén heverve. Soha nem agresszív, mindig kecses, finom és érzékeny. És mindig ismerős, mert Pompougnacék jól ismert dallamfoszlányokat kevernek az édeskés zenekoktélba, vagy jól ismert dallamok alá lopja be magát a finomelektronika.
A sorozat 1999-ben megjelent első része az utóbbi megoldással indít: Pompougnac a Frank Sinatra-örökzöld My Funny Valentine-nal kezd, női hanggal, háttérben bugyogó basszussal és fúvósokkal, s ez a dal észrevétlenül készít fel a továbbiakra, úgy, hogy nem marad hiányérzetünk, amikor nincs többé ének, csak mámorba ejtő szinti, zongorafutamok, fúvósok, harmonika, azaz minden, ami Párizst idézi.
Persze az énekhang nem tűnik el végleg, hisz franciául tér vissza, csak hogy az arab dallamvilágba átvezessen, ahonnan egy kis szkreccseléssel, erősebb, zajosabb ütemekkel térünk vissza Európába.
Szinte tökéletes,
s a szinte csak annak szól, hogy a válogatás többi része még jobb. A Hotel Costesnek köszönhetően világsztárrá nőtt Pompougnac mostanság New York-i, moszkvai és Dubai-i klubok állandó fellépője, s néha beugrik Cameron Diaz Miaimi-i vendéglőjébe is. A Costes-sorozat producereként minden albumra felcsempészett néhány saját számot, s így lassan beért a saját album is.
A tervből körülbelül akkor született elhatározás, amikor a New York-i Lotus klubban Michael Stipe (az R.E.M. énekese) felsétált a DJ-pulthoz, hogy mondjon valamit a francia lemezlovasnak. Öt perccel később már az együttműködésről beszéltek – ebből született a Clumsy című dal, amelyet Pompougnac szerzett, Stipe pedig a szövegírást és a feléneklést vállalta be.
A DJ-producer felkért néhány francia sztárt is a vendégszereplésre, és így összeállt a Living on the Edge album anyaga, amelynek borítóján Pompougnac egy háztetőn áll, széttárt karokkal, mintha most akarna felszállni, miközben a hálás hallgatóság kényelmesen eltesped egy bőrfotelben, egy pohár félszáraz vörösbor társaságában.
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
