2026. november 13. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Előkerült a Székely Nemzeti Múzeum néhány elégettnek hitt értéke

S. G. 2004. augusztus 30. 17:13, utolsó frissítés: 17:13

"Csaták után könnyű okosnak lenni!" – kommentálta kérdésünkre a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója azt, hogy a kollekció legértékesebb tárgyai 1944-ben #b#épp a Magyarországra menekítés#/b# miatt pusztultak el. Néhány darab mégis előkerült.






Vissza szándékszik szolgáltatni Magyarországról Zala megye a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak (SZNM) azokat a tárgyakat, melyeket sikerült megmenteni "Zalaegerszeg 1945. március 27-ről 28-ra virradó éjszakája szovjet bombázásának poklából."

A hírt a megyei tanács alelnöke, Garamvölgyi György jelentette be Szentgyörgyön, amikor augusztus 23-án ott járt a Szent István-szobor avatásán.


– A Székelyföld kulturális és művészeti hagyatékát megőrző és kezelő Székely Nemzeti Múzeum legértékesebb műkincseit és leleteit 1944 szeptemberének második napján 54 ládába rejtve útnak indította, hogy mentse az előretörő szovjet front által veszélyeztetett muzeális kincseit.



A múzeumi anyag hosszas vándorlás után,

melynek főbb köztes stációja Kolozsvár és Keszthely volt, végül Zalaegerszeg rendezőpályaudvarán pusztult el. Szakmai forrásokból tudjuk, hogy a korabeli jegyzőkönyv, mely értékeink teljes pusztulását állapította meg, mégis valamelyest pontatlannak bizonyult, habár rendkívül kevés tárgy maradt meg –

– áll abban levélben, amelyben a visszaadás kapcsán írt a zalaegerszegi múzeumnak Kató Zoltán, a SZNM igazgatója, akitől arról érdeklődtünk, lehet-e közelebbit tudni arról, pontosabban milyen tárgyak úszták meg a bombatámadást.

– Tárgylistánk csak pár napon belül lesz kész. Amúgy a frissebb muzeológiai szakirodalom több ízben említette, hogy nem a teljes anyag veszett oda. Én tavaly márciusban beszéltem a zalaegerszegi múzeumigazgatóval, aki megerősítette: minimális a maradvány, a tárgyak sérültek, de bizonyíthatóan a SZNM-ből származnak.


A 2. világháború után

nagyon sok ellentmondásos információ keringett arról, milyen mértékben veszett oda többek között a múzeum 1711 előtti könyvtári anyaga. A bombázás után felvett hivatalos jegyzőkönyv teljes pusztulást rögzített, azonban 1945-46 folyamán az a hír járta, hogy Herepei János, a SZNT akkori igazgatója számos tárgyat megmentett és abból magánmúzeumot akar létrehozni. Ez rémhírnek bizonyult.


Az értékmentésről így ír

1989-ben kiadott emlékirataiban Bethlen Béla gróf, aki 1994. szeptember 3-tól Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánjából Észak-Erdély polgári kormánybiztosává nevezett ki a budapesti kormány:

"1944 szeptemberének vége felé a sepsiszentgyörgyi múzeum legértékesebb tárgyai két vagonban a kolozsvári állomásra érkeztek, útban Budapest felé. A két vagont Herepei János igazgató indította útnak, hogy megmentse a háború zivatarától. A vagonokat Székely Zoltán tanár, múzeumőr kísérte.

Amikor a múzeum menekített értékei Kolozsvárra érkeztek és a vagonok itt torlódás miatt vakvágányra kerültek és erről Kelemen Lajos főlevéltárnok értesült, ő – ha jól emlékszem Jakó Zsigmond, Szabó T. Attila, László Dezső társaságában – hozzám jött a kormánybiztosi irodába, hogy adjak rendelkezést a múzeum anyagának föltartóztatására, hogy az ne mehessen ki Erdélyből.


Én a rendeletet kiadtam

és az értékeket beszállították az Erdélyi Tudományos Intézet Erzsébet úti székházának a pincéjébe. Itt teljes biztonságban gondoltam ezen óriási értékek megmentését. Sajnos pár nap múlva Varga László, pesti múzeumi vagy miniszteri tisztviselő megérkezett Kolozsvárra a miniszter nyílt parancsával, melynek értelmében neki katonai erőszak igénybevételével kötelessége a múzeum föltartóztatott dolgait tovább menekíteni.

Varga László miniszteri kiküldött nálam soha sem jelentkezett, így én őt nem is láttam; intézkedéseit az én hátam mögött és tudtom nélkül tette meg. (...) Amint később hallottam, Zalaegerszeg mellett a két vagont szállító szerelvényt bombatámadás érte és a székely múzeum legértékesebb tárgyai teljesen elpusztultak.


Többek között Barabás Miklósnak

és Gyárfás Jenőnek, a két legnagyobb székely festőnek számos műremeke, az élő székely művészek mindenikének egy-két reprezentatív alkotása, a múzeum 1711 előtti régi magyar könyvtári anyaga, az ott letétbe helyezett családi, városi, vármegyei és egyházi levéltárak iratai, köztük föl nem dolgozott középkori oklevelek, a régiségtárat világhírűvé tevő erősdi és más háromszéki telepről származó premükénei edények és más tárgyak legszebbjei.

Mi a magunkét megtettük; a súlyos és pótolhatatlan értékek pusztulásáért mások, olyanok felelősök, akik a pesti hatóságok előtt "jó fiúk" akartak lenni."


– Valóban a sors iróniája,

hogy ami Szentgyörgyön maradt, azt semmi kár nem érte – mondja Kató Zoltán, hozzátéve, hogy a gyorsan előrenyomuló orosz front miatt ebben senki sem lehetett biztos. Herepeinek a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége adott utasítást arra, hogy az anyagot a Balaton melletti múzeumba szállítsa, s ez ellen nem lehetett apelláta.

Most a SZNM azt szeretné elérni, hogy a megmentett értékek szeptember közepére kerüljenek vissza: ugyanis akkor ünneplik a múzeum közintézményi státusának 125. évfordulóját.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS