Magyar Sziget: "A ti Markótok nem zsidó? Nem? Akkor kollaboráns!"
Sipos Zoltán 2004. augusztus 16. 18:52, utolsó frissítés: 17:51#b#[fotóriport]#/b# Mivel 50 rongyot kellett volna leperkálni az akkreditációért, "liberális kémként" jártunk a negyedik Magyar Szigeten. Ezt a Sziget ellenrendezvényeként szervezik, megmutatni, hogy Magyarországot nem csak "saját fosukban fetrengő, heroin-függő buzik" lakják.
A Fidesz is tele van zsidókkal. Mocskos, tetű zsidókkal – mondja az egyik asztaltársunk. A ti Markótok nem zsidó? – kérdi tőlünk reménykedve. Nem? Akkor kollaboráns.
Attila ősünk kedvenc itala, a vodka, és a hamisítatlan magyar nemzeti sör, a Dreher gyorsan eloszlatják a társaság gyanakvását irántunk. A hazafias érzelmektől parázsló szemek egyből könnybe lábadnak, amikor megtudják, hogy erdélyiek vagyunk. Különben is, a liberális ügynökök úgysem innának itt a Magyar Szigeten velük – mondják.
Egyik, jó negyvenes cimboránk civilben menő üzletember: a vodka-hordásra befogott, második elemis kisfia állítólag soha nem volt még McDonalds-ban, nem szereti a Coca-Colát, nem néz kereskedelmi csatornákat és a zsidókat is gyűlöli – egyszóval igazi magyar fiatalember. A sört úgy issza, mint a tejet.
Kiderül, itt még Orbán Viktor sem szalonképes,
mivel liberálisnak számít – marad hát a MIÉP-vezér Csurka, csak nem lehetett meghívni, mert a szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) politikai konkurenciája. A szélsőjobbosok (upsz, ezért majdnem kikaptunk!) mégis a szoft Orbánra szavaznak majd – nem másért, de Kovács nemzetáruló, a komcsi Megyó meg minden fejben kiveri a biztosítékot.
Az asztaltársaság egyre inkább bemelegedik – egyesek szerint a nemzetárulás és magyar-ellenesség már István korában kezdődött: milyen dolog az, hogy Nyugatról csak úgy behozott egy új vallást, és Koppányt, ezt a karakán magyar csávót idegen zsoldosokkal verte le? Azt is megtudtuk, hogy a Magyar Sziget a bal-liberális Hajógyári Sziget ellen-rendezvényeként jött létre, megmutatni, hogy Magyarországot nem csak "saját fosukban fetrengő, heroinfüggő buzik" lakják.
Még tavaly, a III. Magyar Szigeten vezette be a HVIM, hogy újságíróknak egy napi közvetítési jogért 50.000 forintot kell leperkálni – a szervezők ezt azzal indokolták, hogy korábban meghívtak fűt-fát, még kajáltatták is őket, a nemzeti érzelmek iránt kevésbé fogékony sajtó meg csuklóból lefasiztázta a rendezvényt. Így mi mint egyszerű résztvevők, kétezer forintos napijegyet váltottunk
és a sokak által rettegett "kommunista kémként" tudósítottunk.
Különben egy román újságíró is jelen volt inkognitóban. Ő kiválóan szórakozott, mert egy kukkot sem értett.
A Dunakanyarban, Verőce és Kismaros közt levő táborba való belépéskor nagyot csalódtunk: a reggeli órákban inkább cserkésztáborra hasonlított a sátrakkal, árpádsávos lobogókkal meg a sok rovásírással – a képből csak az álmos, de egyébként igen kedves szkinhedek lógtak ki. A könyves-standoknál ácsorogva az eladó diszkréten felhívta a figyelmünket az antiszemita irodalomra, különben – mint mondta – nem a magyar Talmud és hasonlók, hanem az Árpád-kori történelem témájú könyvek fogynak igazán.
Lehetett még venni Horthy-képeslapokat, náci kitűzőket minden mennyiségben, a szendvics-standnál pedig 200 forintért vesztegették a féltenyérnyi szendvicseket. Ugyanitt lehetett vásárolni nemzeti Tic-Tac cukorkákat, meg King Edward's bőrszivarat is.
Unalmunkban az agytágítókra is benéztünk:
a programban nem szerepelt, hogy az előadók kicsodák-micsodák, így azt mi sem tudjuk. Elsőnek Borbély Imre nemzetstratégiákról szóló előadását hallhattuk – jó kétórás, tudományoskodó beszéde során Borbély többek közt a magyar, illetve német népesség drámai fogyására is kitért: szerinte ez azért van, mert évtizedeken át sulykolták beléjük a bűntudatot, azonban "a hamis mítoszokat" vissza kell utasítani. "Mi nem vagyunk bűnösök, azok a bűnösök, akik ezt mondják" – jelentette ki az előadó.
Borbély felhívta a figyelmet az "élettér" szűkülésére: ha tovább folytatódik a magyar termőföld idegen kézre való juttatása, a magyar nemzet a palesztinokhoz hasonlóan gettókban fogja végezni. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a hadsereget szétverték: szerinte az képes lett volna puccs révén "visszamagyarítani" a magyar államot. Erre a közönség soraiból valaki az '56-os forradalom idejéről fennmaradt,
hatalmas fegyverarzenálról hamukázott,
amit csak elő kellene keresni, és akkor aztán… Borbély azonban a határon túliak kettős állampolgárságának megadásával oldaná meg a jelenlegi "politikai patthelyzetet". Szerinte ha a határon túliaknak szavazati joguk lenne, akkor biztosan a jobboldalra szavaznának, és így megbukna a jelenlegi "magyarellenes" kormányzat.
Zabolai Cseke Éva a nemzet szaporodásának, illetve az egészség megőrzésének fontosságára is kitért: szerinte minden családnak négy gyereke kellene legyen a népesség fogyását megakadályozandó, és a társadalom apraja-nagyjának az ilyen, sokgyerekes családokat kellene segítenie.
Ő Svájcból visszatelepült magyar állampolgárként furcsállotta, hogy miért nehezítették meg ennyire a magyarok magyar állampolgársághoz jutását: mint elmondta, amikor egyetlen nemzetközi jogszabály sem tiltja, hogy a határon túli magyarok megszerezzék a magyar állampolgárságot, milyen dolog az, hogy
a bevándorlási hivatalban leginkább feketéket és kínaiakat látni.
Az abszolút sikert azonban Drábik János előadása aratta, melynek során kifejtette, hogyan tették földönfutóvá a magyar nemzetet a szabadkőművesek, illetve az őket kiszolgáló nemzetárulók.
Az előadó tudathasadására jellemző, hogy miután bebizonyította a jelenlevők számára, hogy az Európai Unió voltaképp semmiben nem különbözik a Szovjetuniótól, egy órára rá már azt követelte habzó szájjal: a magyar nemzet kizsákmányolása során szerzett vagyonokat osszák szét a földönfutóvá lett magyarok közt.
Az esti NOX-koncertben csalódnunk kellett, a rockosított, néha pedig diszkósított népdalok nem tudtak hatni nemzetáruló szívünkre, bár az együttes és a gyönyörű köldökű Szilvi igazán kitettek magukért: élőben énekeltek. A Kárpátia már sokkal bulisabb volt: ekkorra már lefektették a kicsiket, és csak a kopasz apukák maradtak a porondon egy kis náci karlendítésre, illetve pogózásra.
Már a második-harmadik szám alatt beállt a transz: ilyenkor már zavartalanul lehetett fotózni az egyébként nagyon visszahúzódó skinheadeket, tömegesen karlendítettek, ha az énekes vérről, becsületről, áldozatról meg effélékről énekelt.
Miután eleget fotóztatták magukat a bal-liberális kémekkel, a résztvevők pogózni kezdtek: ennek lényege, hogy addig rúgják egymást, míg a fájdalomtól egyfajta eksztázis-élményben lesz részük. Ez pont olyan, mint a diszkó-patkányok által szedett ecstasy hatása, csak a skin-headek szerint egészségesebb.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
