Hatalmas projekttel, de pénz nélkül javítanának a romák helyzetén
S.Z. 2004. július 16. 11:46, utolsó frissítés: 11:382001-ben készült egy terv, mely röpke tíz év alatt megoldotta volna az országban élő romák problémáit. A romákat nem hallani, a kormány dicsekszik, az EU tapsikál – három év után az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja értékel.
A stratégia működése már központi szinten sem zökkenőmentes – tartják a jelentés szerzői. A külföldi fórumokon ennek ellenére gyakran téma a romák kormányzásban való részvétele, illetve a stratégia végrehajtására létrehozott intézményi háttér.
Elméletileg egy vegyes bizottság felel a terv gyakorlatba ültetéséről: itt a roma civilek is képviselve vannak, a valóságban azonban ez a bizottság nagyon ritkán ül össze. A bizottsági tagok inkább jóval alacsonyabb rangú kollégájukat küldik el, a stratégiával pedig csak mellékesen foglalkoznak. A bizottságnak ezenkívül nincsen működési szabályzata, és eddig nem hozott olyan döntést, melyet gyakorlatba lehetett volna ültetni. Sőt,
egyes roma tagokat meg is kíséreltek kitúrni a bizottságból.
Ezen kívül minden, a stratégiában szerepet kapott minisztérium saját, 16 tagú bizottságot kellett volna létrehozzon. Ezek a bizottságok a jelentés írói szerint csak papíron léteznek. A minisztériumok szabadon dönthetnek arról, mennyi pénzt adnak a stratégia gyakorlatba ültetésére, ennek elmulasztásáért nincsen büntetés kilátásba helyezve.
A helyi hatóságok sem versengenek egymással a romák helyzetének jobbításáért: papírforma szerint minden megyében kell legyen egy, kizárólag a romák problémáival foglalkozó iroda. Ezek az irodák – bár léteznek – valójában mással foglalkoznak, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy nincsen végrehajtási szabályzata a stratégiának.
A helyi önkormányzatoknak is kötelességük roma szakértőket alkalmazni: a körülbelül 3000 önkormányzatnál összesen 150 roma dolgozik, akkor, amikor ezen települések körülbelül felében élnek romák. A jelentés szerint ennek a pénzhiány az oka: a romák ügyeinek intézését inkább egy más hivatalnok nyakába sózzák. Ennek egyenes következménye az, hogy
nem érkeznek visszajelzések
a romák valós problémáiról. (A legfőbb problémák – amennyire tudni lehet: hajléktalanság, a személyi igazolvány hiánya, munkanélküliség és a szociális segélyek akadozása.) A kormány ráadásul nem is tudta megnyerni a projekt számára az összes roma civil szervezetet: ők végig a Szociál-Demokrata Roma Párttal dolgoztak, ami a roma civilek szerint egy kirakat-szervezet, nincsen sem gyakorlati tapasztalatuk, sem pedig támogatottságuk.
Azonban a pénz hiánya a legfeltűnőbb: a projekt büdzséje – a 2001-es becslések szerint – 105 millió euróra rúgott, ennek 31%-át a kormány vállalta, a többi PHARE-alapokból érkezett volna. Nem lehet azonban tudni, hogy a román fél eddig mennyit költött a stratégia gyakorlatba ültetésére. Ez azért van, mert a romák – más, hátrányos helyzetűekkel együtt – a klasszikus szociális juttatásokban is részesülnek (például munkanélküli segély).
A kormány pedig ezeket a kiadásokat is feltünteti a stratégia költségvetésében, a kizárólag romák segítésére költött pénzösszeg pedig a vállaltnak csupán 10%-a – tartják a roma civilek. A 2002-es költségvetésben például
egyetlen lej sem volt ilyen célra
A jelentés szerint ez azonban nem ilyen egyszerű: romáknak szóló projektekre szerintük lenne pénz a Világbanknál, az ENSZ-nél, az EU-nál vagy akár a román kormánynál is, azonban a civilek nem tudnak pályázni. A jelentés ugyanakkor kiemeli a Tanügyminisztérium projekten kívüli kezdeményezését, melynek során 1999-től táborokban roma fiatalokat képeztek ki a roma nyelv és történelem tanítására.
Következtetésképp a bizottság úgy gondolja: bár csak három év telt el a tervezett tízből, és tagadhatatlan, hogy a kezdeményezésnek máris vannak pozitív eredményei, ennek globális hatása az országbeli romák életére édeskevés. Így a stratégia menedzsmentje hatékonyságának javítására, a helyi önkormányzatok részvételének növelésére, illetve az erre szánt büdzsé megdobására buzdít az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja.
Ezen kívül a kormánynak szerintük szorosabban kellene együttműködnie a roma civil szférával, és nem annyira a romák szociális helyzetének, mint inkább a társadalom mentalitásának megváltoztatására kellene törekedni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
