Az erdélyi magyarok imázsa a románság körében
szemlézte:Soós Róbert 2004. július 14. 08:07, utolsó frissítés: 08:07Hogyan gondolkodnak rólunk a románok? – kérdezik a disputázók. Közben az is kiderül, mit gondolnak ők arról, ahogyan a románok rólunk gondolkodnak, illetve, mit gondolnak a románokról.
emerikusz, április 16, 2004
Megfigyeltem, hogy ezzel a problémával senki sem foglalkozik, pedig nagyon nagy szükség lenne rá és nem csak választások előtt és nem csak az RMDSZ irányából.
Szerintem fontos az, hogy milyennek ismernek minket a Kárpátokon innen és túl és hogy ne lássanak bennünk ellenséget. Negatív példaként említeném Tőkés Lászlót, akit a forradalom után a románok is saját hősüknek tekintettek ma viszont Vadimmal egy kategóriába sorolnak.
Powershot, április 16, 2004
Tőkés László személye, vagy a róla kialakított román kép a negatív példa? Aminek a kialakításához nagyban hozzájárult az rmdsz is, és persze Tőkés elkötelezettsége is.
Wayfarer, április 16, 2004
Mi bajod van emerikusz Tőkéssel?
emerikusz, április 16, 2004
Tőkéssel csak egyetlen bajom van, éppen az amiről ez a topik szólna, történetesen, hogy felmérhető károsodást okozott az erdélyi magyar társadalomnak azáltal, hogy nem vigyázott a saját maga és az általa képviselt közösség imázsával a románság körében. A román sajtó részéről meg folyamatos imázsrombolás észlelhető, amit sehol sem ellenpontoz senki.
Itt inkább marketingfogásokra lenne szükség meg a sajtó megszelídítésére. Szakemberek vannak ezen a területen, Orbánék tudják, hiszen országimázs központot működtettek, az EMNT-ben meg az MPSZ-ben nincsenek ilyen szakemberek, nem mintha az RMDSZ-ben lennének.
emerikusz, április 16, 2004
Őszintén nem érdekel Tőkésnek az imázsa inkább csak a magyaroké, amiért viszont mindenki felelős, aki azt állítja, hogy értük (értünk) harcol. Másrészt viszont nem biztos, hogy jó minden árral szemben úszni és mártírként elsüllyedni, főleg annak, aki éppen azért ugrott be a vízbe, hogy másokat kimentsen.
Lehet, hogy Tőkés nem bánja, ha mindenki utálja őt, azzal viszont foglalkoznia kellene, hogy ha minden román minket utál, akkor már nem is olyan jó itthon maradni. De a legnagyobb felelősége ilyen téren mégis az RMDSZ-nek van, hiszen ők ülnek a bukaresti székekben, nekik több lehetőségük lenne. Zárójelben jegyzem meg, hogy őket mintha jobban fogadná a románság mostanában, mert megjelent néhány szélsőjobboldali rosszfiú, akik elszakítják Erdélyt meg szétverik a nemzetállamot.
Wayfarer, április 16, 2004
És szerinted Tőkés miatt utálja a magyarokat a románság? Véletlenül nem a politikai butítás tehet róla, amely kormányszinten folyik?
emerikusz, április 16, 2004
Átnéztem egy-két román nyelvű fórumot, ahol magyarokról fejezték ki véleményüket. A következőket tapasztaltam:
1. Megjelenik a magyargyűlölet
2. Rögtön leteremtik, és nevetség tárgyává teszik az irredenta hozzászólót (mintha a kioktatók többen lennének)
3. Általában rossz személyes tapasztalatok miatt nem szeretik a magyarokat
4. A legtöbb gondjuk a magyar nyelvvel van, néha hátrányosan érinti őket, hogy nem beszélik a nyelvet vagy hogy a magyarok rosszul beszélnek románul. Általános vélemény, hogy az itt tanuló külföldiek jobban beszélnek románul, mint sok itteni magyar. Lehet, hogy rajtunk több áll, mint vezéreinken?
th52, április 16, 2004
Szerintem ezt az imázst az utóbbi 200 év/85 év/14 év távlatából nézve, részleteiben, különbözőképpen értékelhetjük. Azonban a tények, tények maradnak.
Ugyan akkor zárjuk ki a "rendes" román egyénekről (általában a közeli, rendes, személyes ismerős) alkotott véleményeket (?), és vegyük figyelemben, hogy a magyarokat sem veszik mind és mindig egy kalap alá a románok. Mert hanem újra általánosítunk, ami veszélyes és néha bűn is lehet.
Nem a személyeket, hanem az intézményeket kell figyelni, tevékenységüket az utóbbi 100-200 évben. Intézményeket, melyek nemzetpolitikai stratégiával bírnak, és teszik a nemzetükért, függetlenül rendszertől, egyezményektől, eszközt nem válogatva, azt, mit népükért tenni kell.
Nem Domokos Pál Péter, vagy Titulescu érdekel, hanem véleményük a románokról, magyarokról és az együttélés esélyeiről.
Demszkij, április 16, 2004
Igaz ez már a múlté, de ezt írta rólunk egy kolozsvári román egyetemi tanár 1895-ben:
"Ez a nemzet olyan mint más, vannak bűnei, de vannak erényei is. Nincs több bűne Európa legcivilizáltabb nemzeteinél; sok európai nemzetnél azonban különb. Már egyszer a románnál mindenesetre különb; és különbnek is kell lenni, mert kilencszáz esztendő óta kultúrája latin - a románoké szláv.
Mi sokat verjük a szánkat a római származásunkkal, s ezen a réven követelünk Európától előnyt és szimpátiákat, de azért Rómában keresztre feszítenők a pápát, s Kievbe zarándokolunk; Kelet felé igyekezünk, míg a magyarok testestől, lelkestől már Nyugaton élnek."
emerikusz, április 19, 2004
Sajnos arra senki nem gondolt, hogy az autonómiát "el kell adni" a románoknak, azaz kialakítani egy számukra is elfogadható képet egyszerű marketingfogásokkal. Az hogy a PRM vagy a Vatra mit gondol, és mit hirdet, nem feltétlenül tükrözi az átlagromán véleményét.
Azt mondom a tömegek véleménye a magyarokról a mérvadó, és nem a pártoké, akik nem tesznek egyebet, mint választókat toboroznak.
Powershot, április 19, 2004
Te hogy véled: milyen a román tömegek véleménye a magyarokról? Mármint azoké az emberekké, akikkel te naponta beszélgetsz?
emerikusz, április 19, 2004
Akiket én ismerek, többnyire nem általánosítanak. Sokszor van problémájuk a magyar nyelvvel: zavarja őket ha nem értik, nem értik meg, hogy miért jobb nekem magyarul beszélni mint románul. A mindenkori (román, magyar, magyarországi magyar) politikusokat okolják a két nép közötti rossz viszony miatt (lázítják a népet).
Ha meghallják azt a szót, hogy autonómia akkor Erdély Magyarországhoz való csatolására asszociálnak és a románok jogainak korlátozására. Az SZNT, EMNT a MPSZ szerintük szélsőjobboldali magyarok csoportosulása és a PRM-vel egy kategóriába sorolják. Az RMDSZ sokak szerint gerinctelen emberek gyülekezete, akik lepaktálnak bárkivel és egyebet sem tudnak csak kérni, a parlamentben csak a magyarok ügyeivel foglalkoznak.
Kíváncsi lennék, hogy másnak milyen gondolkodású román barátai vannak.
(...)megragadom az alkalmat, hogy javasoljam, hogy az RMDSZ-en belül hozzanak létre munkacsoportot, ami az erdélyi magyarok imázsával foglalkozik és végezzenek felmérést is erre vonatkozóan, na meg népszerűsítsék az autonómia gondolatát a románok körében esetleg más néven pl. (régió, önkormányzat).
thesaurus, június 28, 2004
Milyen az erdélyi magyarok imázsa a románok szemében? Mindenesetre jó kérdés. Volt alkalmam románokkal találkoznom és beszélgetnem, mivel Temesvár 90%-ban román, de erre a kérdésre mégis nehéz választ találni. Szerintem egyfajta egzotikumnak tekintik magyarokat, mindig felemelik a fejüket, ha magyar szót hallanak.
Ugyanakkor valahogy mégis ellenségnek tekintenek, benne van a vérükben az "üsd a magyart" mentalitás. Most próbálnak rajtunk bosszút állni azokért, amiket őseik 100 éve elszenvedtek, akkor mikor a román többségű Erdély Magyarországhoz tartozott. Ez persze marhaság, de "fogat fogért, szemet szemért", hiszen a román nép túl korlátolt ahhoz, hogy túltegye magát a múlt kérdésein (a miénk Erdély, a piszok magyarok elvették az ősi valach földet stb.) és európai ("megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel") szellemben éljenek.
A magyargyűlölet többnyire ösztönös, a bozgorozás a vérükben van. Bocsáss meg nekik, Uram, mert nem tudják, mit cselekszenek. És nem tudják, hogy az erdélyi magyarság tönkretételével a Nagy Román Hon is csak veszít!
zOLtaN, június 28, 2004
Semmi baj. Jössz te, és elől jársz jó példával, hogy hogyan is viselkedik/ gondolkodik a true europeener. Milyen kár, hogy mások túl korlátoltak ehhez. Különben is bagoly mondja verébnek, hogy ki min tudja és/vagy nem tudja túltenni magát ...
azazello, július 02, 2004
Gyakran azzal találkoztam azzal, hogy a román anyanyelvűek nem értik meg hogy miért akarsz magyarul tanulni, magyarul beszelni és így tovább.
Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy milyen lenne szamara lengyel, bolgár, netán szerb nyelven végezni az iskolát, és milyen lenne, ha rá akarnak erőltetni, hogy az illető nyelvet használja.
Erre általában az a válasz, hogy román nyelven sem volt könnyű tanulni, és hogy semmi kedve nem lenne hozzá.
Egy másik gyakori kérdés, hogy mit akarnak a magyarok? Miért van mindig gond velük?
Erre a válaszom, hogy azt akarják, hogy hagyjak őket úgy élni, ahogy megszoktak és ahogy mindig is éltek. És azt, hogy a javak és a pénz, amiért megdolgoztak ne a havasalföldiek és a moldvaiakhoz jusson, hanem maradjon meg helyben.
julianus.barat, július 05, 2004
A thesaurus által mondottakhoz négy hozzászólásom is lenne:
1. Szegény román nemzet, most kezdd csak levegőhöz jutni. Gondoldd el milyen nehéz túltenni magad olyan kérdéseken, amiben évtizedek óta félretájékoztattak és félretájékoztatnak (ajánlom ilyen szempontból Lucian Boia - Istorie si mit in constiinta romaneasca könyvet).
2. Ez az európai szellem számomra zavaros, mert hát európai szellem az is amit a franciak csinálnak, és tudjuk, hogy az ott elő kisebbségeknek (bretonok, baszkok, korzikaiak) nem sok joguk van. Ugyanakkor elemezve a kisebbségek viszonyát európai országokban kevés olyan hely van ahol a együttélési modelleket nem előzte meg valamilyen véres konfliktus
3. Amúgy szerintem mind kevesebben hiszik már azt, hogy mi, el akarjuk venni tőluk Erdélyt, de egyes kérdések még szokatlanok számukra. A konfliktusok, csak konfrontációval oldódnak fel. A konfrontáció lehet békés, de véres is. A tabutémákról beszélni kell, beszélni kell mindenkinek, hogy megszokják, hogy mi is megszokjuk.
4. A sztereotípiákat a magyar iskolákról, a magyar egyetemről, az autonómiáról, csak úgy lehet feloldani, ha minél többet beszélünk róla. Mert előbb utóbb megszokják, rájönnek (a manipulációk ellenére) hogy nem is olyan rossz fiuk ezek a magyarok... meg az autonómiájuk nekünk is jó, mi is jobban fogunk élni.
Zsombolyán rájöttek már, Szatmáron is, de meg sok munka van. Nekünk magyaroknak is faladataink vannak. Mi is túl kell tegyük magunkat Trianonon, nem csak ők. Főleg nem kell, már féljünk kimondani egyes dolgokat. Rá kell, jöjjünk, hogy a sorsunk a mi kezünkben van, nem a román és a magyar kormány kezében, vagy az EU kezében.
bordaska, július 06, 2004
Négy évvel ezelőtt egy fickó megígérte, hogy készít számomra egy sajtós igazolványt. Az ígéret soha sem jutott érvényre. Az azóta eltelt négy évben pontosan nullaszor lett volna alkalmam azt kihasználni. A héten sajtós igazolványt készíttettünk. Vita alakult ki köztünk. A vita tárgyát az igazolványon szereplő szöveg képezte.
23 éves vagyok. Soha nem szenvedtem hátrányt a magyarságom miatt (vagy nem nyilvánvaló számomra), sosem bozgoroztak le, és nem csináltak semmit, amit az újságok szerint minden héten meg kell élnem.
Lehet-e párhuzamot vonni imázsból fakadó hátrányok és sajtos igazolványok létjogosultságát illetően? Mármint a róluk alkotott kérdésfeltevések és morfondírozásoknak van-e értelme.
Tekintettel, hogy két sajátosból összevetés alapján általános érvényűt próbálunk megfogalmazni a párhuzamok megalkotása helytelen. Nem kapok választ sem arra, hogy milyen az imázsunk, sem arra, hogy számit-e egyáltalán. Mondjuk számit.
Kérdés: mi a jó számunkra; ha jó az imázsunk, vagy ha rossz? Ha elfogadnak, vagy egyenesen epekednek, hogy ok is magyarok lehessenek, vagy ha magasról tojnak ránk, vagy egyenesen utalnak?
Nietzsche híres mondása: minél magasabbra szállunk, annál kisebbeknek tűnünk azoknak a szemében, akik nem tudnak repülni. Ezek szerint minél rosszabb az imázsunk, minél nagyobb a gyűlölködés, mi annál nagyobb jogot formálhatunk annak az érzésnek a megfogalmazására, hogy kiválasztottak vagyunk Európában.
Rosszul fogalmaztam: kiválasztottabbak vagyunk, mint az összes többi kiválasztott nép. De ne legyünk önzőek. Mi egy haza népei vagyunk, és attól, hogy valami a magyaroknak jó, meg a hazának nem szolgálja előnyét. Miért jó a románoknak? Mert van, kit ne szeressenek. S alibit találnak rossz sorsuk alól való felmentésükre. Úgy érzem, ugyanezt tesszük mi is. A fennebbi gondolat hibája, hogy a rossz imázst utálattal, a jó imázst egyetértéssel társítja.
Mi van, ha jó az imázsunk? Akkor nem akarnak kerekbe törni, senki ránk sem hederít, csak jól megvagyunk egymással. Anyám híres mondása: könnyebb azt a várat védelmezni, amelyet nem ostromolnak. A statisztika pedig a következőket mondja ki: az erdélyi magyarság számszerű népességfogyása '89 óta szignifikánsan meghaladja az előtte elnyomásban és üldöztetésben eltöltött 70 évnyi átlagot. Százalékokban persze valamivel másabb a helyzet, de a trend körülhatárolható.
Mi ebből a következtetés? Hogy megmaradhassunk, gyűlöletre van szükségünk.
apuka, július 06, 2004
"Román nép" meg "magyar nép" - én láttam már akasztófáravaló cigányt, románt, magyart stb...és ugyanezekből van teljesen normális is. Az egyik kérdés az, hogy az ilyen vagy olyan "nem magyart" hol keressük? Kocsmában, templomban, esetleg a botanikus kertben? Egyáltalán kit és miért kell érdekelje, hogy milyen az erdélyi magyarok imázsa a románság körében?
julianus.barat, július 06, 2004
apuka: Egyáltalán kit és miért kell érdekelje, hogy milyen az erdélyi magyarok imázsa a románság körében?
Pontosan erről van szó. Vezetőink azzal vannak elfoglalva (Erdélyben is, de Mo.-on is) hogy "vajon mit fognak gondolni akkor a románok ha ..."
Ez a politika, juttatott ide minket erdélyi magyarokat ahol vagyunk. Minden autonómiáért epekedő kisebbség első lépése az volt hogy elkezdte járni a saját utját. Nem mi kell, lemondjunk az újról, hogy a többségnemzet nehogy megsértődjön, hanem ők kell, hozzászokjanak, rájöjjenek, hogy semmi mesebelit nem akarunk, hanem teljesen normális dolgokat.
Én is 23 eves vagyok, és sajnos nagyon sok olyan emberrel találkozok, aki még mindig fél. Fél véleményt nyilvánítani, fel a mások véleménynyilvánításától. 14 éve mindig nem volt a megfelelő pillanat, hogy kimondjunk egyes dolgokat. Azóta rájöhettünk, soha sincs olyan, hogy megfelelő pillanat. De ha akkor kimondtuk volna, és elindult volna ez a vita, ami most indult az autonómiáról, akkor most ki tudja hol lehetnénk.
Még egy dolog. Temesváron élek. Tudjátok mit kiabálnak az emberek (főleg román fiatalok) a helyi focicsapat meccsein? "Aici e Banatul. Aici e tara noastra. Ne pisam pe capitala voastra"
Bordáska: A statisztika pedig a következőket mondja ki: az erdélyi magyarság számszerű népességfogyása '89 óta szignifikánsan meghaladja az előtte elnyomásban és üldöztetésben eltöltött 70 évnyi átlagot.
Ez így van. Csakhogy a '89 utáni változásokat mind annak a 70 évnyi elnyomásnak köszönhetjük. Annak a 70 évnek amikor is belénk verték, hogy minket itt megtűrnek, és elégedjünk meg azzal amink van. Ha szárnyalnánk is, általában a sajátjaink húznak vissza.
azazello, július 07, 2004
Négy gondolat:
(1) Először is szerintem fontos hogy foglalkozzanak azzal, hogy milyen a romániai magyarok imázsa a román közvéleményben. Lévén hogy, ha tetszik ha nem, sok minden a többség véleményén és akaratán múlik.
Szerintem nagy tévedése volt a magyar érdekképviseletnek eddig, hogy nem kereste a román közvéleménnyel a párbeszédet. Ennek köszönhető például, hogy ami a autonómiáról, egyetemről és úgy általában minden követelésről megjelenik román nyelven az általában hatalmas torzításokkal jelenik meg.
Például találkoztam egy vásárhelyi emberkével, aki nem ismervén fel, hogy magyar nemzetiségű vagyok, elmesélte a 90-es vásárhelyi eseményeket. Valahogy így hangzott: a magyarok elfoglalták a polgármesteri hivatalt és saját polgármestert neveztek ki. Kivonultak a magyarok és önálló székelyföldet követeltek, ahol a románok és a román nyelv nincs, mit keressenek. Iliescu tévedése, hogy nem vetette be a hadsereget, Bukaresti kommandosos sztori, polgármesteri hivatal visszafoglalása és hasonlok.
Miután végighallgattam a történetet, elmeséltem az általam ismert gyertyás tüntetéses történetet.
És őazt mondta, hogy nagyon valoszínűnek tartja hogy úgy volt ahogy én mondtam.
Innen indul a második gondolat.
(2) Létezik egy bizonyos cinizmus és ugratási hajlam sok, különben értelmes román ember részéről. Ahhoz hasonlítható, mint egy cikkben olvastam a transindexen, hogy valamelyik rendezvényen nélkülözhetetlen volt a miccs, az ősi magyar / hun étel.
Valószínű, aki témában van azzal, hogy mi a helyzet az mosolyog egyet, aki meg nem az büszkének érzi magát hogy ő mint (ebben az esetben) magyar a 'messze földön híres' miccs feltalálóinak a leszármazottja. Pár év után esetleg az összes magyar fülébe eljut a hír, és bekerül a hagyományos magyar konyha elemei közé.
Például a románok többsége meg van győződve róla, hogy románok találták fel a töltött káposztát és a töltött káposzta az hagyományos és egyedi román étel. És szerintem a lista bővíthető, szinte minden az erdélyi magyar konyhában létező étel szépen átvándorolt a 'hivatalos' román kulináris hagyományok közé.
(3) A románnak általában az a véleménye a saját fajtájáról hogy tolvaj, csaló és erkölcstelen népség. Ilyen körülmények között a nem is olyan rég sokat emlegetett magyar mulatási kedv, büszkeség és jóhiszeműség nem tűnik túl életképesnek.
(4) A svédek mindössze 9 milliónyian vannak. Ezek szerint mi az 1.5 millióval rengetegen vagyunk.
A második ponthoz hozzáfűzném még, hogy a román történelem és önkép még kialakulóban van, úgyhogy nyitott minden iránt ami új és ami javíthat rajta.
julianus.barat, július 10, 2004
Ez így van. A román nemzeti önkép teljesen a területi egyesítéshez kötődik. És mivelhogy ez itt már a múlté, lassan újra kell építeniük mítoszaikat, szembe kell nézniük démonaikkal, és ezeknek egyike pont mi volnánk.
Szerintem az erdélyi magyarok imázsa a románság körében mindenképpen változik, a jó irányba. A sztereotípiák lebontódnak, és egy nyílt kommunikációval mind a két fél részéről sok mindent el lehet majd érni. Ez jelenleg a román politikusoknak nem igazán érdekük.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
