Disputa: mikor ír igazat az újság?
kérdeztek a disputázók 2004. június 16. 10:40, utolsó frissítés: 09:52Felelős-e a romániai magyar sajtó a kivándorlásért; megérett-e az idő a réteglapok indítására; mit tehet a MÚRE? – kérdezik a disputázók. Ambrus Attila és Szűcs László válaszol.
aetranger, május 26
Szűcs László: Az erdélyi sajtó nagyjából úgy fejlődött, mint az a társadalmi környezet, közeg, amelyben fejlődik. Ez azt is jelenti, hogy a fejlődés egyenetlen, ma is tapasztalni olyan teljesítményeket, amelyek másfél évtizede is meghaladottak lettek volna korszerűség tekintetében, ugyanakkor olyan törekvésekkel is találkozni, melyek tágabb kitekintésben is korszerűnek nevezhetőek. Ez a kettősség érvényes a szabadságra is. A két dolog, korszerűség és szabadság különös kölcsönhatásban áll.
Saját példámmal illusztrálva: a Bihari Naplót felvásárló Informmédia kft. sok tekintetben korszerűséget hozott a lap számára, viszont az újságírói szabadság korábban a Naplónál ideálisnak nevezhető szintje erősen korlátozódott. S itt nem feltétlenül politikára gondoljatok, ennél sokkal aggályosabbnak tartottam, pl. a műfajhasználati korlátokat, a cég személyzeti politikáját, illetve egyes tematikák teljes kiszorítását a lapból.
Elsősorban ezért is jöttem el 2002 őszén a BN-től, pedig ezt a lehetőséget korábban elképzelni sem tudtam. (Ezzel kapcsolatban egy zárójel: egészségtelennek tartom, hogy sajtóműhelyeink igen zárt közösségek, kevés az átigazolás, a vérfrissítés, belterjesek vagyunk.
Nem ártana időnként más-más csapatba átigazolva, új szituációban kipróbálni játéktudásunkat.) Az első kérdéskör utolsó részéhez: társadalmi megítélésünk sokat romlott 90 óta, anyagi elismerés dettó, kiszolgáltatottak vagyunk tulajdonosnak, politikának stb. E tekintetben egyrészt többet tehetne maga a MÚRE, másrészt mi magunk is.
(Apropó megítélés: erről mindig eszembe jut egy magyarországi szépségverseny győztese, akitől megkérdezték, hogyan tovább. A szépleány azt mondta, nem igazán értek semmihez, ezért vagy üzletasszony leszek, vagy a médiában helyezkedek el. Igen, így látnak minket, jobban meg kellene gondolni, ki legyen, ki lehessen a céh tagja. Erről későbbi kérdések kapcsán folyt. köv.)
Szűcs László: Némileg ellentmondva a fentieknek, úgy érzem, a MÚRE elsősorban a szakmai kérdésekben kellene többet tegyen, az érdekvédelem terén legfeljebb figyelemfelkeltő szerepünk lehet. Keserű tapasztalat: amikor a BN-nél a kedves osztrák tulaj nekilátott a tömeges elbocsátásoknak, a MÚRE-nál annyit sem tudtunk elérni, hogy legalább összeráncolt szemöldökkel annyit mondjon: nono.
Szűcs László: A politikai élet megosztottságával az a bajom, hogy igazából nincs vita, párbeszéd, ahogy a politikusok sem nézeteket ütköztetnek, hanem csak mondják a magukét, napestig lapátolják át a szart a kerítésen.
S itt visszatérnék egy kicsit a szakszerűségre. Azzal semmi bajom, ha mondjuk egy lapban olyan vezércikket, kommentárt, jegyzetet olvasok, mely másképpen értékeli a dolgokat, mint mondjuk én tenném. A baj az, ha ugyanez a lap híranyagaiban ferdít, tudatosan elegyíti a véleményt az információval.
A sajtóműfajok korrekt használatával, ami nem nagy boszorkányság, szakszerűség tekintetében sokat lehet előrelépni. A Sajtókollégiumban erre például évek óta igyekszem nagy hangsúlyt fektetni.
Jellemző, hogy pár éve még olyan visszajelzések érkeztek egyes hazai szerkesztőségekből, hogy miért tanítjuk hallgatóinkat olyan hülyeségre, mint a hír és a vélemény szigorú elkülönítése a lapban.
Más. A romániai sajtó szerkezetét a tulajdonviszonyok változása alakíthatja, tetszik, nem tetszik egyre nagyobb szerepe lesz a magántőkének. A biharinaplósodási folyamatok terjedésére számítok, ami nem jelenti azt, hogy örülnék is ennek. Több versenyhelyzetre lenne szükség, ám ehhez ez a piac túlságosan kicsi. Fájlalom ugyanakkor, hogy a közszolgálati funkciót manapság kizárólag a sugárzott médiával összefüggésben szokás emlegetni.
Tisza, május 26
Ambrus Attila: Szó sem volt arról, hogy politikamentesen újságírjanak, csupán azt ajánlottuk, hogy ne legyenek például megyei vagy helyi tanácstagok és ugyanakkor újságírók is, akik a helyi tanács vagy a megyei tanács munkáját dicsérik. Mert az öndicséret… A nem politizáló politikai újságíró egyébként olyan, mint az alkoholmentes sör. Rossz.
Szűcs László: Én azt hiszem, nem erről szólt az állásfoglalás. Azt viszont én sem látom járható útnak, hogy délelőtt szerkesztünk, délután pedig nyakkendőt kötve politikacsinálunk. Ha fájdalmas is a döntés, választani kell.
Tisza hasonlatánál maradva: az aktusból ugyan nem maradhatunk ki, ám aligha lehetünk egyszerre kurvák, kuncsaftok és madámok is. S a szakmában ne politikailag legyünk tiszták, hanem szakmailag és emberileg. Tiszán innen és túl egyaránt.
Ambrus Attila: Nem minden lap fonódott össze „a politikai pénzekkel”. Vannak már önfenntartó, gazdaságilag jól megalapozott és jól menedzselt lapjaink is, akkor is ha ez nem került nyilvánosságra, mert nem is kell. Az olvasót a lap tartalma és nem az igazgató üzletei érdeklik.
A politikai pártok, ha politikai hirdetést tesznek közzé, ezzel nem a lapot, a rádiót, a tévét vásárolják meg, hanem egy bizonyos reklámfelületet vagy adásidőt. Az a médiavezető, aki azt hiszi, hogy őt vásárolták meg, tévedésben van és nagyot bukik előbb-utóbb.
Ambrus Attila: Tudnék néhány nevet említeni, de minden olvasónak, hallgatónak, nézőnek meg vannak a kedvenc és nagyrabecsült újságírói. A MÚRE nem a „politikára” vonatkozó szabályt, hanem az újságírói szakma gyakorlására vonatkozó ajánlást tett.
Ambrus Attila: A fogyasztó: az olvasó, a néző, a hallgató, aki most már tudja, nem szerencsés, ha a politikus egyben gyakorló újságíró is, vagy ha az újságíró gya(ko)rló politikus is.
Ambrus Attila: Köszönjük, szükségünk van az újságíróink és az erdélyi magyar civil társadalom segítségére is.
Sanyi úr, május 26
Ambrus Attila: A bulvárra van olvasó igény, talán nem akkora, mint Nyugaton, igaz a „komoly” lapok iránti igény is kisebb. Újságíróink még nincsenek erre a stílusra ráhangolódva, de a bulvárlapírást könnyebb elsajátítani, mint a komoly újságírást. A bulvár és a komoly nem minőség jelzők!
Ambrus Attila: A Bihari Napló példája mutatja, hogy nem lenne jó. Ugyanis a multik által kínált recept nem mindig az olvasók ízlése is. A normalitást az jelentené, ha jelen lennének a multik, lennének hazai tulajdonosok és a szakmai csoportok kezében is lennének lapok. Ez egészséges konkurenciát eredményezne.
Ambrus Attila: Mert egy studió munkáját nehezebb megszervezni, mint egy újság szerkesztőség munkáját. Szervezésben gyengék vagyunk. Szakembereink lennének. Egyetértés nincs sokszor: lásd az egész napos rádió problematikáját.
Szűcs László: egy normális lappiaci struktúrában helye van a bulvársajtónak. Más kérdés, hogy mint már mondtam, a teljes szerkezethez kicsi a mi piacunk, de lehet, hogy majd ide is bejön a Blikk, ahogy a Felvidéken megjelent. Ennek már nem biztos, hogy felhőtlenül örülnék, de hát ki a fenét érdekel, hogy én minek örülök.
Igény a bulvár iránt biztos lenne. Amúgy a bulvárra is igaz az, amit a színházi világban mondanak: a könnyű, szórakoztató produkciót színvonalasan csinálni nehezebb, olykor több szakmai hozzáértést igényel, mint egy vérfagyasztóan komoly előadás, a mi esetünkben lap előállítása.
Egyébként ez a dolog összefügg Sanyi úr másik kérdésével: miként változik a táj, ha a multik felvásárolják a lapokat? Ha mondjuk lenne erdélyi magyar bulvárlap, akkor a multi tulajdonában lévő Bihari Naplóban s későbbi társaiban nem biztos, hogy kötelező elem maradna az utolsó oldalon a fiatal szőrös állatka meg a hamvas leányalak a szokásos bugyutácska félmondatokkal.
Vagy nem lenne tiltott gyümölcs a publicisztika, nem lenne mostohagyermek a kultúra, s ne adj' Isten, riportot is lehetne közölni.
A harmadik kérdésre (Miért halott 15 év után is a magyar televíziós újságírás Erdélyben és Bukarestben?) nincs igazán jó válaszom. Véleményem van, de mivel nem értek a televíziózáshoz, nem lenne becsületes, hogy bármiként is minősítsek. Kérdezzétek Csép Sanyit, ő az illetékes alelnök.
Kelemen Attila, május 26
Ambrus Attila: Humorotok az van! Arányérzetetek nincs. Legkevesebb 2 millárd lej kellene az induláshoz. Természetesen 200 milliónk sincsen. De hála Istennek, a MÚRE már többé nem a pénzosztó sóhivatal.
Természetesen a humorlap gondolatát fel fogjuk vetni, jó lenne találkozni azokkal, akik a humorban nem ismerik a tréfát, s elbeszélgetni a lehetőségekről. A lapalapítás a tulajdonosok dolga. A tulajdonos pedig legyen lehetőleg egy vállalkozó. Remélem, valaki felismeri majd, milyen jó üzlet egy erdélyi magyar Kacagvenkó beindítása.
Szűcs László: Humorlap kellene, meg is tudna élni, igaz, az induláshoz kevés a 200 millió. Mármint lejben. Anyag, téma lenne, lásd: foto.riport.ro.
parászka boróka, május 26
Ambrus Attila: Boróka, én nem vagyok Zsiga, de azt tudom, mi béreltünk egy A3-as nyomtatót és alig tudtunk tőle megszabadulni. Amikor végre kidobtuk, kiderült, hogy sokkal tágasabb a szerkesztőség. A nyomtatást meg elvégzi sokkal olcsóbban a nyomda. És csodák-csodája, azóta a gépmesterek soha nem tudják azt mondani, hogy azért rossz a nyomtatás, mert rosszul nyomtat az A3-sunk.
Kid A, május 27
Ambrus Attila: Jelentem a mélyből, elásva, a lefagyott fénysebességet reszeteljük éppen, nem csupán mi, hanem a médiafagyasztók, bocs, fogyasztók is. De hol van a román Ágoston Hugó, Bakk Miklós, László Ferenc, Fodor Sándor, Pap Sándor Zsigmond? Hol van a magyarországi Vetési László, Csép Sándor, Xántus Gábor?
Szűcs László: Szerintem bántóan és igazságtalanul általánosít (“úgy szar az erdélyi magyar sajtó/média, ahogy van”). Most magamat ismétlem: olyan a sajtónk, mint a közeg, amelyet tükröz(nie kellene). Azzal egyetértek, hogy a nagyon gyenge, dilettáns teljesítmények az egész szakmára rossz fényt vetnek.
Ha valaki silány minőségű golyóstollat gyárt, azt bátran csesztetheti a fogyasztóvédelem, olyat viszont nem hallottam, hogy egy rosszul fogalmazott hír, silány módon betördelt oldal miatt indult volna vásárlóvédelmi vizsgálat. Ami nem jó, azt nem kell megvenni, nézni, hallgatni. Persze ehhez az kell, hogy a silány áru mellett ott legyen a polcon a minőségi produktum is. Félmondat a függőségről: a politikait a gazdasági generálja.
Wolff, május 27
Ambrus Attila: A romániai magyar sajtó olvasói, nézői, hallgatói egyre kevesebben vannak. Ám a csökkenés arányos a születések-elhalálozások számának alakulásával. Aki minket olvas, az nem vándorol ki. Akik elmentek, már rég kifele kacsintgattak.
Szűcs László: Ha a kivándorlásért a sajtónk a felelős, akkor nyugodtan ránkverhetik az üvegházhatást, Szaddámot, a magas olajárakat is. Ha ez a kijelentés igaz lenne, akkor a focimeccsen az eredményjelző táblát lehetne okolni, ha kikap a csapatunk.
Ambrus Attila: Természetesen. Ez az egyik feladata. Erre már vanak próbálkozások, és remélem, hamarosan az eredmények is mutatkoznak.
Szűcs László: Igen, tehetnénk azért, hogy a rom. magyarság képes legyen saját normáit megteremteni és érvényesíteni. Bár abban nem vagyok biztos, hogy ennek különösebben különböznie kellene a magyarországitól, a norvégtól vagy a portugáltól.
Ambrus Attila: Igen. Az újságíróképzés fontos feladatunk. Az újságírónak ismernie kell a szakma szabályait, az etikai követelményeket és újságírói jogait. Akik ezt ismerik és alkalmazzák, azok ritkán követnek el etikai vagy szakmai vétséget.
Természetesen mindig lesznek sajtópartizánok, de a hiteles információ az igazán eladható termék, ezért üzleti érdek is a hiteles tájékoztatás. Ehhez viszont gazdasági alapokra épített médiára van szükség.
Szűcs László: Az végképp nem a MÚRE dolga, hogy a sajtóban esetenként mi, hogyan jelenik meg, közvetlenül az egyesület aligha avatkozhat be, közvetve viszont hatással lehet a szakmaiság érvényesülésére. Szerintem a most megválasztott vezetőknek ez lehet az egyik legfontosabb feladatuk. A megoldás mikéntjén viszont alighanem még elgyűlésezgetünk párszor. Adjatok ötleteket.
szajmon, május 31
Ambrus Attila: Nem. A szerkesztésben és a menedzselésben.
Szűcs László: Igen, a legnagyobb akadály a rossz terjesztés, a tőkehiány. Akadályozó tényezőt jelentenek az érdekellentétek is. Szívem szerint tovább passzolnám a kérdést a lapkiadók egyesületének, ha még létezik egyáltalán.
Ambrus Attila: Országos hálózatra és helyi terjesztőkre is szükség van. Ez szintén üzleti kérdés.
Ambrus Attila: Megérett. De ismétlem, vállalkozásként és nem ráfizetéses népszolgálatként kell lapokat indítani.
Papp Kató, május 31
Ambrus Attila: A MÚRE remélhetőleg egyeztetni tud a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületével és a tulajdonosokkal egy olyan ajánlás elfogadása érdekében, amely tartalmazza az újságíróknak fizetett minimálbérre és a juttatásokra vonatkozó javaslatainkat.
Egyébként érvényben van egy kollektív munkaszerződés, amely a hazai magyar sajtótulajdonosokat is kényszeríti bizonyos minimális normák betartására. Ezek az előírások azonban nem biztosítják teljes mértékben az újságírók védelmét.
Nem hiszem, hogy törvényekkel kellene szabályozni, ki legyen az újságíró.
Bízzuk a tulajdonosokra, a főszerkesztőkre, hogy kit alkalmaznak újságíróként és kit nem. Aki rossz újságíró, az kihull a rostán. Az a lap, amely tehetségtelen újságírókat foglalkoztat, elveszíti olvasótáborát.
Szűcs László: Abban nem vagyok biztos, hogy törvény kellene erről rendelkezzen, ódzkodok attól, hogy bárki, bármilyen testület Bukarestből mondja meg, ki legyen erdélyi, romániai magyar újságíró. Úgyis az lesz, akit az illető cég alkalmaz.
Valamiféle vonalat azért meg lehetne húzni, anélkül, hogy túlbürokratizálnánk, túlhivatalosítanánk a dolgot. Újfent azt tudom mondani, hogy a szakmai egyesület és a munkáltatói kellene párbeszélgessen.
akamaka1 , május 31
Ambrus Attila: Nem hiszem, hogy ha egy csíkharangfalvi legény verekszik a kocsmában, akkor minden csíkharangfalvi legényre rámondják, hogy duhaj alak. Én inkább azt a szállóigét hallottam, hogy minden újság hazudik, de azért sokan mégis a lapokból szerzik az információkat. A jó lapokból.
Ambrus Attila: Onnan, hogy tudom ki írja, ki szerkeszti a lapot, kinek a tulajdonában van. Ismernem kell olvasóként a manipulációs technikákat Az olvasó véleményét a lapnak alakítania kell, ám az olvasónak kritikátlanul egyetlen információt sem szabad elfogadnia. Az a jól olvasó ember, aki gondolkodik.
Hanna-Barbara, június 2
Ambrus Attila: Eddig még nem ötlött fel a mikrofonpróba, mikrofonengedély gondolata. Ezt a rádiók vezetőivel kell megtárgyalnunk. Ahhoz azonban, hogy a rádiók vezetői vizsgáztassák munkatársaikat és esetleg eltanácsolják nincs akadálya. Ha megteszik, azt az ő és a hallgatók érdekében teszik meg.
Papp Kató, június 2
Ambrus Attila: Csupán azért, mert Csép Sándornak nincs e-mail elérhetősége. De a rádiós-televíziós gondokkal kapcsolatban a neves erdélyi szakembert is kérdezhetik későbbiekben, miután Csép alelnök úrral a technikai megvalósíthatóságról egyeztetünk.
Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE irodavezetője mindezidáig nem válaszolt a disputázók kérdéseire.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
