Priusz és akár börtön-büntetés jár annak, aki rágalmazni merészel
S.Z. 2004. június 09. 18:57, utolsó frissítés: 18:54A szerkesztőségek zsebének szól az új Btk.: bárki bármilyen összeget követelhet rágalmazásért, a bíró megítélheti. Ha polgári perrendtartás rendelkezne efölött, a rágalmazottnak is zsebébe kellene nyúlnia, mielőtt követelőzne.
A szenátus leszavazta Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor módosító indítványát, mely szerint a rágalmazás nem minősült volna többé bűncselekménynek. A rágalmazási esetekre eszerint polgári pereken kerestek volna jogorvoslatot. Az új, elnöki aláírásra váró Btk. szerint azonban a rágalmazás továbbra is bűncselekménynek minősül, a rágalmazókat bűnügyi dossziéval, kértérítési kötelezettséggel és emellett büntetőnapokra váltható börtönbüntetéssel súlytanák.
A Btk. definíciója szerint rágalmazás minden olyan, nyilvánosan tett kijelentés egy személyről, mely – ha igaz lenne – a társadalom megvetését vagy büntetést vonna maga után.
Az unióban nem divat nagy kázust csinálni ebből
– Itt is a kis lépések politikáját kell alkalmazni – válaszolt kérdésünkre Eckstein-Kovács Péter. A becsületsértést már sikerült kiiktatni a Btk.-ból, és a rágalmazóra kiszabható büntetés is csökkent. Bár nincsen uniós direktíva erre, a tagországok körében észlelhető az a trend, hogy a rágalmazásról a polgári törvénykönyv rendelkezzen – tette hozzá a szenátor.
Nicolae Vlad Popa liberális (PNL)-szenátor támogatja Eckstein indítványát: szerinte a rágalmazást bűncselekményként értelmezni sérti a szólásszabadságot, s ez leginkább a sajtót fogja sújtani. Szerinte csupán erkölcsi kártérítéssel kellene szolgálnia a rágalmazónak, és nem kellene bűnvádi eljárás a rágalmazó ellen.
Bárki bármennyit követelhet kártérítésként – és meg is kaphatja
A legsúlyosabb azonban az, hogy a rágalmazott fél bármekkora összeget követelhet kártérítésként, a bíró pedig precedensekre alapozva, saját belátása szerint ítélhet az alperes által kifizetendő pénzösszegről.
Ha a polgári törvénykönyv rendelkezne a rágalmazásról, az egyben azt jelentené, hogy a felperes az eljárás indulásakor a kért kártérítéssel egyenesen arányos bélyegilletéket kellene fizessen. Így a rágalmazó saját zsebe szabhatna korlátot a követeléseinek.
Újságírók egyetértenek ezzel: szerintük nem a rágalmazók börtönbe juttatása volt a honatyák célja, éppen ezért vezették be a büntetőnapokat a börtönbüntetés helyett. A tét szerintük éppen az, hogy azok, akik rágalmazottnak érzik magukat, bármekkora összeget kérhetnek anélkül, hogy bélyegilletéket kellene fizetniük – ezzel pedig pénzügyileg ellehetetlenítik az újságírókat és a szerkesztőségeket.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
