2026. november 13. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi sem tudjuk, mennyi genetikailag módosított növényt termesztünk

S. Z. 2004. február 18. 18:17, utolsó frissítés: 17:57

Szerbia azzal vádolja Romániát, hogy genetikailag módosított növényekkel "fertőzi" ültetvényeit – a román hatóságok csak a szóját ismerik el, és eszközei sincsenek a tisztázásra. Az EU kizárólag természetes élelmiszereket engedélyez.





Románia azon kelet-európai országok közé tartozik, mely – az Európai Unió tiltása ellenére – genetikailag módosított (gm) mezőgazdasági növényeket termeszt: itt az amerikai Monsanto által fejlesztett krumpli, kukorica és cukor-répa forgalomba is kerül – mindezt akkor, amikor egyáltalán nincs elképzelés arra, hogyan is kéne megkülönböztetni a természetes és módosított növényeket, élelmiszereket.

A fentiekre akkor derült fény, mikor Szerbia azzal vádolta Romániát, hogy a hazai gabona-csempészek gm-magokkal "fertőzték" meg saját, genetikailag tiszta kultúráit: eszerint a 2002-ben Vajdaságba érkezett gm-kultúrák 5%-a Romániából származik. Románia gm-kultúrái ugyanakkor Magyarországot is érzékenyen érinthetik, lévén, hogy az ország az unió egyik legnagyobb természetes vetőmag-exportőre.


Ismét az USA kezére játszott Románia?

A szigorú EU-állásponttal ellentétes az Egyesült Államok politikája: a The Guardian brit napilap azzal vádolja Romániát, hogy a jó kapcsolatok ápolása érdekében fogadta el az amerikai cégek gm-vetőmagjait. Romániában jelenleg az Egyesült Államokbeli Monsanto-termékek a legelterjedtebbek – 2000-ben mintegy 20 ezer hektár kukoricát vetettek el ebből a fajtából.

A Monsanto képviselői azonban elutasítják a vádakat: saját bevallásuk szerint csak szója-magvakat adtak el Romániában, szó sincs krumpliról, cukor-répáról vagy kukoricáról. További kérdés, hogy a cégek mintegy "trójai faló"-ként használják a csatlakozófélben levő kelet-európai országokat arra, hogy becsempésszék termékeiket az EU-ba.

Az unió helyzete annál is bonyolultabb, mivel – bár léteznek jogszabályok – nagyon nehéz ellenőrizni, ki az, aki nem tartja be ezeket: a belga és brit cégek ugyan igényelnek bizonyítványt a Romániában vásárolt termékek tisztaságáról, azonban – a környezetvédők szerint – ezt senki nem tudja garantálni.



Az EU kérlelhetetlen

Az unióhoz csatlakozó országokat kötelezik arra, hogy olyan laboratóriumokat telepítsenek, melyekben azonosítani lehet a gm-növényeket, erről pedig bizonylatot kell mellékelni eladáskor.

E tekintetben az uniós törvénykezés kimondja: amennyiben egy mezőgazdasági növény több, mint 0,9%-ban tartalmaz egy más, genetikailag módosított növényt, akkor azt világosan fel kell tüntetni a csomagoláson, a fogyasztóra bízva, megveszi-e. Ugyanakkor tilos gm-növényeket importálni vagy exportálni az összes tagállam tudta és beleegyezése nélkül.


"Minek stratégia, még nem vagyunk EU-tagok..."


A román hatóságok véleménye megoszlik. Ilie Sarbu mezőgazdasági tárcavezető szerint a laborozással még ráérnek – elvégre Románia még nem EU-tag. A Mezőgazdasági Minisztérium szóvivője, Petru Dinica azonban úgy tudja, létezik már jogszabály, ami a gm-kultúrákat illeti. Az ő elmondása szerint csak gm-szóját termesztenek Romániában, mivel csak ez felel meg az említett jogszabálynak, és azok a cégek, melyek ezzel foglalkoznak, minden, ehhez szükséges engedéllyel rendelkeznek.

Ezenkívül ezeket a növényeket más országokban régóta termesztik, így nem lehet azzal vádolni a cégeket, hogy itt kísérleteznek. Ugyanakkor azt is említette, hogy az ilyen növényekkel vetett körülbelül 30 ezer ha csekélység az ország 9 millió hektárnyi megművelt földjéhez képest.

Gheorghe Mencinicopschi, az Élelmiszeripari Vegyészet Intézet igazgatója megnyugtat: a hazánkban termesztett gm-szója tulajdonképpen teljesen természetes, az egyedüli különbség az, hogy ellenálló bizonyos növényirtó-szerekkel szemben. Ugyanakkor nincsen bizonyíték arra, hogy ez a szójafaj káros lenne az emberi szervezetre.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS