Ionesco-bemutató Kolozsváron
Lőrincz Ildikó 2003. november 26. 13:09, utolsó frissítés: 13:02#b#Jacques vagy a behódolás#/b# a kisszerű kompromisszumok, az elavult erkölcsök, a fantáziátlan életforma, egyszóval a szürke egyformaság kigúnyolása. Ezek ellen lázad a család fekete báránya azzal, hogy nem hajlandó kijelenteni: #i#imádom a szalonnás krumplit#/i#.
2004-ben Eugene Ionescora emlékezünk, halálának tizedik évfordulója alkalmából. A Kolozsvári Állami Magyar Színház az immár klasszikussá vált abszurd szerző újabb művének színpadra állításával tiszteleg a neves román származású drámaíró előtt.
A Tompa Gábor rendezésében színrevitt A kopasz énekesnő, illetve a Vlad Mugur rendezte A székek meghatározó előadásai voltak a kolozsvári társulat utóbbi évtizedének, mindkét előadás több évadon át műsoron maradt, hazai és nemzetközi fesztiválokon számos díjat nyert. A soron következő Ionesco mű, a Jacques vagy a behódolás bemutatójára szerdán, december 3-án este 8 órakor kerül sor a színház színpadán felépített stúdiótérben.
„Az abszurd műveket ma újra kell olvasni, mert ezek közül sok már klasszikussá vált. Ugyanúgy profetikus erővel rendelkeztek a megírásuk idejében, mint annak idején a shakespeare-i mű, a görög tragédiák, vagy később a realizmus, a huszadik századi avantgarde, egyszóval megérezték a kort. Ugyanakkor a világ változott meg annyira, hogy nagyon sok abszurd mű, amelyet első látásra vagy olvasásra a közönség értetlenül fogadott, mára már sokkal “érthetőbbé” vált. Egyes művek realista költészetté szelídültek, másokat pedig meghaladott a kor abszurditása, annyira, hogy nincs már bennük semmi megdöbbentő – nyilatkozta a Szabadság című napilapnak Tompa Gábor, a darab rendezője, aki az előadás létrehozásakor Visky András dramaturggal, Bartha József díszlettervezővel, Carmencita Brojboiu jelmez és maszktervezővel, Venczel Attila maszkkészítővel, illetve Könczei Árpád zeneszerző és koreográfussal dolgozott együtt.
A Jacques vagy a behódolás a kisszerű kompromisszumok, az elavult erkölcsök, a fantáziátlan életforma, egyszóval a szürke egyformaság kigúnyolása. Ezek ellen lázad a család fekete báránya, Jacques (Hatházi András), azzal, hogy nem hajlandó kijelenteni: „Imádom a szalonnás krumplit”.
Jacques apja (Boér Ferenc), anyja (Borbáth Júlia), nagyszülei (Mende Gaby és Senkálszky Endre) hiába rimánkodnak és hiába fenyegetőznek: az egyéniségét féltő, lázadó fiú nem akar megtörni, ám végül nem kerülheti el sorsát, enged húga, Jacqueline (Kézdi Imola) nyomásának. S hogy a családi boldogság teljes legyen, Robert papa (Csíky András) és Robert mama (Panek Kati) közbejárásával menyasszonyt (Albert Csilla) is kerítenek a „betört” fiú mellé.
“A Jacquesot én úgy fogom fel, mint egyfajta negatív evolúciót, vagy mondhatnám involúciót, az emberi gondolkodás trivializálása, az elállatiasodás felé. Mondhatnánk úgy is, hogy a közvetlen motivációk világában élünk, ezt pedig, úgy gondolom, valamilyen módon föl kell mutatni. Eléggé keserűen ugyan, de Ionescónál ez a keserűség humoros formában jelenik meg, úgyhogy remélhetőleg a közönség is jobban befogadja, ha végigneveti saját tragikomédiánkat.” (Tompa Gábor)
Fotók: Makara Lehel
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
