2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Megnyitja kapuit az Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Kormos Gyula 2001. október 04. 14:23, utolsó frissítés: 14:23

Október 3. és 5. között jelentős kormányzati mozgás várható az erdélyi végeken. Sorozatos tanévnyitó ünnepségeket tartanak ugyanis az első, magyarországi állami pénzből alapított magánegyetem karain.




Ezzel az erdélyi magyarság több évtizedes, jogos követelése válik valósággá. A hivatalos nevén "Sapientia -- Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/" azonban nem tévesztendő össze azzal a jövőbeli felsőfokú intézménnyel, amit Romániának alkotmányos és egyéb kötelezettségeiből adódóan úgyis életre kell hívnia.

A határon túli magyarok problémáiról, aktuális helyzetéről mostanában leginkább a státustörvény kapcsán lehetett hallani. Ennek értékelésétől eltekintve azonban még több igen nagy horderejű anyaországbeli építőmunka folyik a határokon túl, ezek egyike pedig nem más, mint a magyar nyelvű felsőoktatás tudatos fejlesztése. Ennek a tevékenységnek az egyik leglátványosabb eredménye a most megnyíló Sapientia -- Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/.

Az első ilyen magyar egyetem létrehozásának és fejlesztésének támogatása az elmúlt két évben a költségvetés terhére történt, évi mintegy kétmilliárd forinttal. Az összeg felhasználásáért és a fejlesztési program lebonyolításáért a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ a felelős. Az összeg többször vitákat váltott ki, de az eddigiek alapján annyit biztosan meg lehet állapítani, hogy ez az évi kétmilliárd éppen az elinduláshoz, s a legszükségesebb infrastrukturális fejlesztésekhez elegendő. Összehasonlításképp: egy közepes magyarországi egyetem éves költségvetése 20 milliárd körül mozog, s nem kell mindent a nulláról kezdve megépíteniük - a rektori hivataltól kezdve a diákszállókon át a laborokig és a könyvtárig.


Az egyetem alapító erdélyi magyar egyházak hozták létre 2000 márciusában Kolozsvárott a Sapientia Alapítványt, melynek célja és feladata nem más, mint az önálló, magyar nyelvű erdélyi felsőoktatás megteremtése, amely jelen pillanatban két résztvevővel dicsekedhet. Az egyik a tizenegy éve működő Partiumi Keresztény Egyetem Nagyváradon, a másik pedig a most létrehozott Sapientia -- Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Mindkét egyetem komoly magyarországi támogatásokat kap, s közösen deklarálták jövőbeni, integrálódási szándékukat is.

Jellemező az egyetemépítés nehézségeire és a romániai belpolitikai helyzetre, hogy már maga az EMTE elnevezése is sorozatos kompromisszumok eredménye. A Sapientia-nak azért kellett bekerülnie az egyetem nevébe, mert a romániai akkreditációs bizottság elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy egyetem nevében felbukkanjon a "magyar" és az "erdélyi" szó - ráadásul egyszerre. Nos így lett az egyetem hivatalos román neve Universitata Sapientia. A Sapientia előtag ugyanakkor jelzi az alapítványt is, amely a hét év múlva esedékes végleges akkreditációig az egyetem fenntartója és működtetője.

Az EMTE-n idén a kilenc elfogadott szakon közel 400 diák kezdi meg tanulmányait 70 oktató irányítása alatt. A hallgatók fele tandíjmentességet élvez. További tucatnyi szak létrehozását tervezik, köztük olyan sikerszakokét is mint a média-kommunikáció, környezettudományok, intézményi menedzsment. Az EMTE középtávon, azaz 2005-ig összesen ötezer diákot akar fogadni a meglévő négy egyetemi helyszínén.

Komoly probléma, hogy Erdélyben sok tudományterületen egyáltalán nincs magyar nyelvű képzés. A fogyóban lévő erdélyi értelmiség pedig fokozatosan kiszorul az olyan sikeres területekről, mint a jog vagy a közgazdaság. Az erdélyi magyar magánegyetem kitűzött célja, hogy olyan szakterületeken is megvalósítsa a magyar nyelvű oktatást, ahol az hiányzik az állami képzésből, vagy ha van is, nem megfelelő színvonalú.

Egyetemet alapítani nem igazán nehéz. Sok pénz, nagy elhatározás és világos oktatáspolitikai célok, elképzelések kellenek hozzá. Egyetemet az anyaország határain túl alapítani már nehezebb falat. Nagyon sok pénz, még nagyobb elhatározás, vállalható és hiteles célok szükségesek hozzá. Magyar nyelvű egyetemet létrehozni Erdélyben, annak is szimbolikusan a "legmagyarabbnak" tekintett városaiban -- Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában -- az már igazán kemény dió. Kemény, mert kevés hozzá a kormányzati akarat, kevés a rengeteg pénz, a legnagyobb elhatározás is kevés és kevésnek bizonyulhat a sok befektetett munka is, mert rengeteg egyéb minden kell még hozzá. Elszántság, szerencse, kompromisszumkészség, bátorság, ügyesség és hit.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS