"Sportújságnál ne keressünk értelmi szintet!"
kérdezett:Kelemen Attila Ármin 2001. szeptember 17. 17:12, utolsó frissítés: 17:12Cezar Trante webmester, A ProSport volt rendszergazdája Magyarországon él. A román-magyar meccs kapcsán keményen bírálja egykori román kollégáit, a sportnapilapok nacionalizmusát, szűklátókörűségüket, teljességgel logikátlan megnyilvánulásaikat.
Melyek a ProSport retorikájának elemei: hazugság vagy ködösítés?
-- Elsõsorban ködösítés. Természetesen vannak féligazságok és kihagyások is, amelyek igen jól takarják az igazságot. A nacionalista hangvétel, amely a Pro-Sportot az utóbbi idõben jellemzi, a versenyhelyzetnek is köszönhetõ, hiszen a Gazeta Sproturilor sokkal magyarellenesebb, ugyanakkor az érvelései néha elképesztõen gyermetegek.
Megszállottság?
-- A nacionalizmus önmagában is megszállottságot jelent. De valahol érthetõ is. Ami az újságban megjelenik, az nagyban függ a szerkesztõk és a riporterek értelmi szintjétõl. De egy sportújságnál -- jelen esetben a ProSportnál -- ilyesmirõl, sajnos, nem beszélhetünk Itt elsõsorban az emberek hozzáállásán kellene változtatni. De ez nagyon nehéz. Azt hiszem, nevezhetjük õket Pastores Blachorum-nak (Anonymus a Gestájában így emlegette így a román pásztorokat -- szerk. megj.)
Mi az oka ennek a hangvételnek? A piac követeli meg, vagy a naponta megnyilvánuló nacionalizmus?
-- Egyrészt a piac, másrészt azok az eszmék, amelyek több, Kárpátokon túli román agyát megbénítják. És tulajdonképpen az ilyen emberek uralják a sportújság-piac nagy részét. Az ilyenek azt hiszik, kötelességük magyarellenesnek lenni. Ne felejtsük el, hogy ez a gyûlölet a háborús idõszaktól egész mostanáig tart, és ez teljesen aberrált, kulturálatlan dolog. A Gazeta Sproturilor például elmeséli, mi is történt Trianonnál. Mi lehet ez? Aberráció? Hazugság? Hogy lehet olyasmit visszaszármaztatni, ami soha nem volt a román államé?
De visszatérve a ProSporthoz, náluk észlelhetõ bizonyos fokú vagányság, árnyalatok nélküli nacionalizmus. Minden bûzlik, ami magyar, vagy ami nem egyezik meg a román nemzeti értékekkel. Ráadásul mûködik a viktimizálás: megvádolnak, hogy nem háborodunk fel eléggé, ha a román-magyar meccsekrõl van szó. Nem vagyunk elég jó hazafiak! De kérdem én: ki tehet ezért szemrehányást? A kedvenc terminológiájuk még mindig a "bozgor". Azt hiszem, az ilyen típusú megnevezésekre azért van szükség, hogy igazolhassák velük primitív magatartásukat.
Van -e különbség a román és a magyar megközelítési mód között?
-- Minden bizonnyal. Rengeteg különbség van. Mindkét országban vannak extrém elemek, idegengyûlölõ, mûveletlen emberek, de mintha a legrémesebb formák mégis Romániában fordulnának elõ. És nem csak a sport terén, vagy ha a két ország kapcsolatáról van szó, mint Magyarországon, hanem mindenben, ami a magyarokkal kapcsolatos. Gyakorlatilag a Dinamo--Steaua-meccsen is azt ordították, hogy "Ki az országból a magyarokkal!" Ugyanezt kiabálták december elsején is, amikor az egész ország arról álmodozott, hogy a magyarok román zászlókat tesznek ki az ablakaikba, és velük együtt ünnepelnek. Igyanak, és ünnepeljék meg azt a napot, amikor nemzetbõl kisebbséggé lettek, azt a napot, amelyen leválasztották õket az anyaországról? Hát nem bizarr? Viszont nem ismerek túl sok magyart, aki arról álmodoznának, hogy a románok, szlávok, horvátok stb. velük együtt ünnepeljék március 15-ét. Én így látom a dolgokat.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
