Székházat avatott Kolozsváron az EMTE
szerk. 2003. június 08. 18:33, utolsó frissítés: 13:31Péntek délelõtt került sor Bocskai István fejedelem egykori szülõházánál a Sapientia -- Erdélyi Magyar Tudományegyetem új épületének ünnepélyes felavatására. Az eseményen számos itthoni és magyarországi illusztris személyiség is jelen volt.
Az intézmény avatóján részt vett – többek között -- Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Orbán Viktor a Fidesz elnöke, Tonk Sándor, a Sapientia – EMTE rektora és Alföldi László, Magyarország kolozsvári fõkonzulja. Medgyessy Péter, magyar kormányfõ, akárcsak Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke levélben üdvözölte a székházavatót. Az épület elõtti téren, a Mátyás-ház szomszédságában megtartott ünnepség több mint ötszáz érdeklõdõt vonzott.
„Egy évtizeddel korábban néhány merész és lelkes ember kezdte el az önálló magyar egyetem tervezését” – elevenítette fel az egyetem történetét Tonk Sándor, az felsõoktatási intézmény megbízott rektora. A rektor szerint a számok , -- amelyek szerint 1600 diákja és több mint 300 tanára van már az intézménynek -- önmagukért beszélnek. „Hiszem, hogy egyetemünk részévé válik a romániai és az európai szellemi életnek. Ez az integráció elkezdõdött. Mi kis egyetem, „egyetemecske” vagyunk, de hiszünk benne, hogy hamarosan felsorakozhatunk a nagy európai universitasok mellé.”
Medgyessy Péter miniszterelnök a székházavató idején Adrian Nastase kormányfõvel a Szatmár megyei Csanáloson egy új határátkelõ átadásán vett részt. A magyar miniszterelnök levelét Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke olvasta fel. Medgyessy -- ahogy levelében írja --, szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának a megõrzéséhez, és a szülõföldön való boldoguláshoz. A Sapientia Egyetem meghatározó pillére a romániai magyar nyelvû oktatásnak – fejti ki Medgyessy, és bízik benne, hogy az egyetem végzõsei a megszerzett tudást szülõföldjük gyarapodására, az erdélyi magyarság szellemi és gazdasági felemelkedésére használják majd.
Mádl Ferenc az egyetem rektorához eljutatott táviratában megjegyzi, hogy a határon túli, és így az erdélyi magyar nyelvû oktatás ügye mindenek felett álló kérdés. „Kívánom, hogy a Sapientia Egyetem a tolerancia és a megértés légkörében oktathassa ebben a szép, megújult környezetben az új és új nemzedékek tagjait. Remélem, lesz alkalom arra is, hogy magam is ellátogathassak intézetükbe.” – zárja levelét a magyar köztársasági elnök.
Az RMDSZ elnöke beszédében elmondta, csodának tûnhet az erdélyi magyar népnek, a magyar nemzetnek, hogy mostoha történelmével a háta mögött sikerült ezt véghezvinnie. Markó Béla kiemelte: az egyházak, az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség és az egész magyar nemzet összefogásának eredménye, hogy ma önálló erdélyi magyar tudományegyetem létezik. „Ennek a csodának a megvalósulásához mindenki összefogására, közös akaratra volt szükség: ez a Sapientia-egyetem legfontosabb tanulsága és üzenete.” Az RMDSZ ugyanakkor nem mondott le az erdélyi magyar állami egyetem létrehozásáról, aminek része a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakítandó magyar karok kérdése -- hangsúlyozta Markó.
Az ünnepség végén felszólaló Orbán Viktor kifejtette, hogy az erdélyieknek nem érdemes köszönetet mondjanak a magyar adófizetõknek ezért az egyetemért, mert a saját érdekükben is tették, amit tettek. „A magyarországi magyarok életminõsége akkor javul, ha nõ a nemzet szellemi, gazdasági ereje, ha összekapcsoljuk az eddig külön tartva heverõ részeket. Ezt az összekapcsolódást, a határokon átívelõ nemzeti újraegyesítést szolgálja az egyetem. Ezért a magyarországi magyarok nézõpontjából nézve, mindez a sikeres európai uniós tagságunk elõfeltétele, nem kiadás, nem támogatás, hanem befektetés a közös 15 milliós magyar számára épülõ nemzet és nemzetgazdaság jövõjébe.” Nagy derültséget keltõ példázattal zárta a beszédek sorát Magyarország volt miniszterelnöke: ha van tó, lesz bele béka is.
A beszédek után a Sapientia Alapítványt létrehozó erdélyi magyar történelmi egyházak képviselõi is megáldották az új székházat, majd az ünnepélyes szalagvágást követõen hivatalosan is birtokba vett épületben két emléktábla leleplezésére került sor. Az egyik Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelemének állít emléket, akinek a szülõháza ezen a helyen állott, a másodikat az egyetem tengerentúli adományozóinak tiszteletére emelték, akik eddig több mint 130 ezer dollárral támogatták az építkezést.
Az avatóünnepséget követõen, péntek délután, illetve szombaton kerültek megrendezésre az EMTE Nyílt Napok. A Nyílt Napok keretében az épület megtekintésén kívül a kolozsvári szakok bemutatására, felvételi tájékoztatóra, oktatókkal és diákokkal történõ kötetlen beszélgetésre nyílt lehetõség. Ezt követõen a fotómûvészet, a filmmûvészet, és a médiaszak oktatóinak ajánlásával filmvetítések folytak.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
