2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A nagy üzlet az interneten zajlik

kérdezett: Sipos Zoltán 2003. május 21. 13:59, utolsó frissítés: 13:59

Török Zoltán és felesége, Edit 1994-ben vették meg elsõ rottweilerüket -- azóta a kolozsvári tenyészetükbõl származó kutyák szakmai körökben világszerte hírnevesek. A profi szintû kutyatenyésztés titkairól kérdeztük õket.





Hogyan kezdtetek el kutyákkal foglalkozni?

Zoltán: Az elsõ kutyát, egy nagyon aranyos szukát, a feleségemnek vettem ajándékba 1994-ben. Akkoriban persze nem gondoltuk, hogy ez idáig fog fejlõdni. A kutyus már háromhónapos volt, amikor úgy éreztem, nekem is kell egy ilyen -- így vettem még egyet. Telt az idõ és elmentünk az elsõ kiállításra: a szuka nem volt kiállítási kutya, viszont a kant már úgy vásároltuk, hogy alaposan szétnéztünk és ismertük a vérvonalakat. A kan sorozatosan gyõzött, champion lett belõle. Szinte hetente kezdtünk kiállításra járni és ez lassan rögzült. Így autókereskedõbõl kutyatenyésztõ lettem.

Ezután jött az a periódus, amikor kiskutyáink lettek: egyre többet jártunk kiállításra, láttuk, mi a minõség, jött a következõ kutya, egyre jobbak lettek a vérvonalak. A befektetés is egyre nagyobb lett, oda jutottunk, hogy egy egyéves kutyáért közel egy új autó árát fizettük ki. A tõlünk származó kiskutyák nagy sikereket értek el, így évek során kialakult a kennel.




Mitõl lesz nyerõ egy kutya?

Z.: Nagyon jó vérvonalú és temperamentumú kutyákból kell dolgozni. Egyik fõ szempont, hogy a kutya ne legyen agresszív. Van egy standard, azonban mindig jön egy-egy új divat: most a nagyon erõs fejû, mackós, középerõs csontozatú, száraz nyakú kutyák a keresettek. Az uniós állatvédõ törvények szerint például manapság a rottweiler farkát nem kurtítják. Ugyanakkor persze állandóan figyeljük hogy mi az, amit a bírók szeretnek.

Edit: Egy kiállítási kiskutyát a legjobb táppal nevelünk, rengeteg vitamint, gyógyszert kap. Egyéves kor után jön az edzés: a rottweiler munkakutya, így iskolába kell járni velük. Az elemi dolgokat persze mi is meg tudjuk tanítani nekik, azonban profi szinten már bejön a nyomkövetés, a támadás, a fegyelem és minden, ami elvárható egy õrzõ-védõ kutyától -- a mi kennelünknek saját kutyakiképzõje van. Ezenkívül hetente legkevesebb 2-3-szor meg kell futtatni, a ringdresszúrát kell gyakorolni velük, fürdetni és kozmetikázni kell õket, rendszeresen le kell szedetni a fogkövet és így tovább.


Hány kutyátok van? Mindez naponta hány óra munkát jelent?

Z.: 15-20 felnõtt kutya van a kennelünkben -- ez egész napi munka két személynek. Ha azonban kiskutyáink vannak, akkor éjszaka is csak felváltva pihenünk. Ehhez hozzáadódnak a kiállítások: a kiállítási szezon márciusban kezdõdik és decemberig nagyon aktív -- ilyenkor az egész Európát bejárja az ember. Az idén már voltam 15 kiállításon Magyarországon, Romániában, Moldáviában. Szlovákiába most iratkoztam be, jövõhét után pedig Ausztriába megyünk.


Meséljetek a dolog üzleti részérõl -- mennyire térül meg ez a sok munka és befektetés?

E.: Az, aki csak az anyagiakra figyel, soha nem lesz jó tenyésztõ. Mi nem is nagyon szoktuk számolni, hogy mennyibe van egy kiskutya felnevelése. Amit meg kell adni neki, azt megadjuk, és így lesz belõle jó kutya.

Z.: Elsõsorban az eredmény a fontos, ami azt jelenti, hogy havi több milliót költünk élelemre, vitaminra, gyógyszerre, orvosra, tréningre, kiállításra, fedeztetésekre. Így nem szabad meglepõdni azon, hogy milyen ára van egy ilyen kutyának. Egy kitűnő vérvonalú kutya ára felmehet akár több ezer dollárra is, de ha utánaszámolunk, nem is olyan nagy a tenyésztõ nyeresége egy példány eladása után.




Csak egy példát mondanék arra, hogy mit jelent minõségi kutyát tenyészteni: a fedeztetés például nem úgy mûködik, hogy a szomszédnak van egy rottweilere, oszt' fedeztetjük õket, hanem megnézzük a kutyánkat, feltérképezzük hiányosságait és elgondolkozunk azon, hogy mitõl lehetne még jobb a kölyke. Ezután pedig megkeressük az ideális kutyát, mellyel fedeztetni akarunk -- a mi szempontunkból nem számít, hogy a kutya hol van a világon. Az még a jobbik eset, ha a kutya autóval elérhetõ -- ha más kontinensrõl való fedeztetést vállalunk, akkor az úgy mûködik, hogy lekérjük fagyasztott konténerben a spermát, és mesterségesen termékenyítjük meg a kutyát. Persze mi leginkább Magyarországra és Németországba járunk fedeztetni, hiszen az a rottweilerek hazája, és mi kihasználjuk a lehetõséget, hogy aránylag közel vagyunk.




Egy weboldal segítségével adjuk el a kutyáinkat -- ott láthatók a kutyák, a díjak: minden, amit a kennelrõl tudni kell. Egyik legjobb kutyánk, a Tompó Dél-Koreában él már lassan egy éve. Õ már Európában is híres champion volt, ugyanígy folytatja karrierjét Ázsiában -- jelenleg Korea-champion, meg Ázsia szekció-champion és nagyon jó dolga van: saját repülõgéppel viszik versenyekre. A világ szinte minden táján vannak már kutyáink: Kuwaitban, Görögországban, Törökországban, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Oroszországban. Svédországban éppen karanténban van egy kutyánk...


Kinek ajánljátok ezt a fajt?

Z.: Egy rottweiler-gazdinak okvetlenül kertes háza kell legyen és készüljön fel arra, hogy nagyon sok pénzt igényel az eltartása. Csak annak tudom ajánlani, aki nem agresszív kutyát akar vásárolni, és nem fogja úgy nevelni. Az, aki veri a kutyáját, egy idõ múlva nem fog tudni mit kezdeni vele, mert egyszerûen nem lehet majd megközelíteni sem. A rottweiler magától is õrzõ-védõ kutya, egy év után ösztönösen védeni fogja területét.


Úgy hallottam, a rottweilereket veszélyességükre hivatkozva a pittbullokkal együtt betiltották. Ez mennyiben érint titeket?

Z.: A pittbullokat valóban betiltották, a rottweilerek tartását csupán szabályozták: minden egyes példányt be kell jelenteni a rendõrségen, ugyanakkor törzskönyv és eredmény nélküli kutyát nem lehet szaporítani. De hát én még nem hallottam arról, hogy valaki pórul járt volna a törvény miatt.


Mi a neve ennek a gyönyörû kiskutyának Roland ölében?

E.: Még nincs neve... Õ egy angol bulldog, családunk legújabb tagja. Három hetes, kis csoda, hogy megszületett. Régóta próbálkozunk az anyjával, Magic-kel, hogy kölyke legyen, mivel a fajtának tüzelés-problémái vannak, ezenkívül a fedeztetés kizárólag mesterséges úton történik. Ezután végigizgultuk a vemhesség idõszakát, mivel nagyon kevés kutya marad vemhes. És ha meg is marad a kiskutya, az anyja akkor sem tudja megszülni természetes úton kicsijét, mivel túl nagy a feje -- ezért az angol bulldogok 90%-ban császármetszéssel szülnek. Szülés után sem szûnnek meg a problémák, mivel a fajtának csontproblémái is vannak. De a kiskutya mindenen túlesett. Nagyon sokak szerint, és szerintem is, ez a világ egyik legszebb fajtája, fõleg kicsiben.

Z.: Nagyon fontos a kutyás életben, hogy a család minden tagja kutyás legyen, mert nagyon sok idõt igényel ez a sport -- így nagyon kevés idõ marad egymásra. Mi azt szeretnénk, hogy a családban mindenki ezzel foglalkozzon, amennyiben lehet, és így kapcsolatban legyünk egymással. Mi Edittel mindketten kutyásak vagyunk és Rolandot, a fiunkat is erre próbáljuk rávezetni. Most ez a beavatás nem úgy mûködik, hogy egy négyéves gyerek kezébe adunk egy rottweilert. Roland négyévesen kapta ajándékba Magic-et, a kiskutya anyját. A kutyákat csak nagyon óvatosan lehet megszerettetni egy gyerekkel, fõleg egy olyan családban, ahol nagyon sok a kutya: egy gyereknek ami sok, az unalmassá válik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Kapcsolódó

Ebkiállítás havasesõben, divatbemutatóval

További infó

A kennel honlapja

ÉletmódRSS