Új szociológiai szakfolyóirat indul
szerk. 2003. április 14. 14:29, utolsó frissítés: 14:29Erdélyi lenne és "kolozsvári": tükröznie kell mindazt ami kutatott, kutatható és kutatandó ebben a társadalomban. Az elsõ szám témái: kétnyelvûség, roma elit, #b#újszegények#/b#, sajtóközönség.
Új folyóirat jelenik meg Kolozsváron: ezúttal szociológiai szakfolyóirat, az Erdélyi Társadalom. Voltaképpen a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszéke magyar tagozatának lenne a kiadványa. A szerkesztõk (Horváth István, Magyari Tivadar, Péter László, Veres Valér) – mint vallják – szociológiai megközelítésû, szemléletû, paradigmájú és módszertanú tanulmányokra számítanak. Egy olyan szakmai kiadványt szeretnének, amely a problémafelvetés, a kutatás-módszertan és a publikálási elvek területén igényes, ízig-végig szociológiai, ugyanakkor merész, kitekintõ, nyitott, de nem keveri a politizálást a tudományossággal.
Természetesen erdélyi lenne és "kolozsvári": tükröznie kell mindazt ami kutatott, kutatható és kutatandó ebben a társadalomban. A kiadvány erõsítené a módszeres, empirikus társadalomkutatás státusát is egy olyan világban, amiben sokszor a kutatásokkal próbálkozó laikusok vagy félig-meddig laikusok elrelativizálják, leegyszerûsítik a tudományossági követelményeket, olykor "amatõrré" téve az empirikus tudományokat. Egy igényes szaklap segítségével jól érvényesülhet a szociológia sajátos diskurzusa, sajátos szemléletmódja, társadalom- és emberképe – mindez hivalkodás nélkül, de mértékadóan. A szakfolyóirat félévente jelenik meg, 140-170 oldalas kiadványként.
Tanulmány a kétnyelvûségrõl és e jelenség megközelítési módjairól
Az utóbbi évtized interetnikus kapcsolatainak egy sarkalatos problémája a magyar nyelv románhoz viszonyított (hivatalos és informális) státusának az újraértelmezése, újraalkudozása volt. Horváth István tanulmánya az Erdélyi Társadalom debütáló számában egyrészt a kétnyelvûség kapcsán megfogalmazott szakmai és politikai szemléletmódokat, az ütközési pontokat, másrészt az erdélyi magyar népesség a kétnyelvûség kapcsán megfogalmazott sokszínû vélekedésit attitûdjeit elemzi.
Szakmai reflexió tárgya kell legyen az egyes szakmai körökben természetesként megfogalmazott látásmód, hogy az integráció kulturális terhét egészében a kisebbségek viselik, ugyanakkor szükségesebb árnyalt módon reflektálni arról, hogy a kisebbségi társadalom tagjai miként viszonyulnak a kétnyelvûséghez. Kutatási adatok azt mutatják, hogy az erdélyi magyarság hozzávetõleg egynegyede számára a román másodnyelv-használati gyakorlatok olyan kommunikációs helyzeteket alapoznak meg, amelyek során az egyének réteg vagy helyi identitásokat is megnyilvánítanak.
A roma elit legitimációját és mozgásterét a többségi társadalom eleve meghatározza
Geambasu Réka kutatása a kolozsvári romák esetén keresztül világít rá ara, hogy Romániában a roma közösség vezetõ politikusai, a civil szervezetek szereplõi sajátos helyzetben vannak. Nem annyira a romák körében kell legitimálniuk vezetõ szerepüket, politikusi státusukat, még csak nem is a nem-roma lakosság felé, hanem a többségi-állami elit irányába, mely õket elfogadja vagy sem tárgyalópartnerként, a romák legitim képviselõiként. Így nem meglepõ, hogy a roma közösség elitjének kialakulásában meghatározó az, hogy a román politikai szereplõk kiket és kiknek a köreit tekintik a roma kérdés reprezentánsainak. Ez kívülrõl és felülrõl definiálja a romakérdést és a roma közösség vezetõinek mozgásterét, sõt diskurzusukat is, és behatárolja kezdeményezéseinek lehetõségeit.
Újgazdagok, "újszegények": kutatás az átmenet veszteseirõl, és azokról, akik nem tudnak kockázatot sem vállalni
Az 1989 utáni idõszak gazdasági alakulásai a szegénységnek egy sajátos formáját hozták létre Kelet-Európában és így Romániában is. Bizonyos kategóriák az átmenet veszteseivé váltak; a szakirodalom ezeket új szegényeknek nevezi. Péter László tanulmánya a szegénység 1990 utáni, újabb tipikus formáival foglalkozik, a nemzetközi szakirodalom problémafeltevéseit is átvéve. Feltárja, hogy miképpen váltak használhatatlanná a régi ('89 elõtti) boldogulási, alkalmazkodási stratégiák, milyen körülmények között kell az átmenet veszteseinek új stratégiákat kialakítaniuk.
Vannak, akik olyan helyzetbe kerültek, hogy vállalják a bizonyos stratégiákkal járó kockázatot, de sokan nehezebben tudnak alkalmazkodni az új gazdasági-társadalmi környezethez, és nem vállalnak, sokszor nem is vállalhatnak kockázatot. Az érintettek helyzetüket sajátos reflexiókkal élik meg, sajátos beszédmódban adnak róla maguknak és másoknak számot. Ezeknek a reflexióknak néhány elemét is feltárja.
A romániai magyar sajtó olvasása, a lapközönség típuselemzése
A majdnem másfélmilliós romániai magyar közösség fõleg anyanyelvét használja a médiafogyasztás során. Magyari Tivadar tanulmánya ezúttal az erdélyi magyarok lapolvasási szokásait elemzi rendelkezésre álló kutatási adatok alapján. Az elemzés rávilágít a tipikus laphasználati forma, a helyi magyar napilap olvasásának részleteire. A "helyi napilap" olvasása médiahasználat tekintetében az egyik legjobban beépült, meggyökeresedett szokás az erdélyi magyar közösség esetében. Több évtizedes tradíció, része a mindennapoknak. A tanulmány osztályozza az olvasói típusokat, kitérve az egyes kiadványfélék helyzetére, kilátásaira.
Városszociológiai kutatás: szegénység, szegregáció, slumosodás
A szegénység és városszociológiai vetületének jelentõsége az átmenet kontextusában megnõ. A nagyvárosbeli szegénységrõl szól Pásztor Gyöngyi tanulmánya, melyeket kolozsvári kutatásokra alapoz. 1989 elõtt a munka és lakóhely választásának korlátolt lehetõségei miatt a lakóhelyi szegregáció sokkal alacsonyabb méretû volt, mint a nyugati társadalmakban. A rendszerváltást követõen azonban a lakások jelentõs része hirtelen magántulajdonba kerül, ezáltal a lakáspiac valóban a piacgazdaság elvei szerint kezdett el mûködni.
Ugyanakkor, a lakáspiaci változásokkal párhuzamosan olyan gazdasági változások is jelentkeznek, amelynek, az általános életszínvonal csökkenését hozták s megnõtt azokak a száma, akik a szegénységi küszöb alá estek. Az elszegényedés, az alacsony hatásfokú szociális védõháló rendszere, a lakásállomány immár piaci szabályozásának együttes hatása olyan folyamatokat eredményezett, amelyek szükségessé teszik, hogy a szegénységet ne csak mint általánosan leírható statisztikai állapotot elemezzük, hanem olyan lokális szegregációs folyamatok eredményeként amely sajátos, területileg is jól körülírható helyzethez vezet. Pásztor Gyöngyi tanulmánya kolozsvári terepen vizsgálja, hogy ez a fajta szegregáció és slumosodás miképpen alakult ki.
Az erdélyi társdalom szerkezete, a rétegzõdés egyik lehetséges modellezése
A romániai társadalmi és gazdasági reformfolyamat már 1997-ben elérte azt a szintet, ahol pontosan elhatárolhatók a vagyon és jövedelem szerinti különbségek a társadalmi rétegek függvényében, és kimutatható a rétegek viszonylagos homogenitása az anyagi tõke szempontjából. Veres Valér statisztikai módszerekkel elemzi az erdélyi társdalom rétegzõdési tendenciáit, tényezõit. A tanulmány szerzõje az Erikson-Goldthorpe-féle sémát és a különbözõ társadalmi tõkeformák rekonverziójának elméletét alkalmazza elemzésében. A társadalmi státushelyzet és a társadalmi hálózatok nagysága között szoros összefüggés figyelhetõ meg. Általában a hálózati kapcsolatok száma magasabb a középrétegeknél, illetve az értelmiségiek körében, amíg az elit – vagyis a vezetõk – fõként gyenge kötésû kapcsolatokat preferálják.
Recenziók, kitekintõk
A Mezõny címû rovatban elemzéseket olvashatunk a romániai (magyar) szociológiai helyzetérõl, a nemek közötti viszony tanulmányozásának fejleményeirõl, bírálatot a román tranzitológia kiadványairól; továbbá eszmefuttatást a kutatásmódszertan oktatásának dilemmáiról két, pozitívan fogadott magyarországi tankönyv kapcsán.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
