A mindannyiunkat körüllengõ divat
Gozner Gertrud 2003. február 18. 20:28, utolsó frissítés: 20:25Nagy, színes könyv formájába öltöztette a Magyar Könyvklub az illatok és a divatirányzatok kapcsolatának ismertetõjét. Az egyébként "nyomda-szagú" album a márkás parfümök világába kívánja kalauzolni a laikus olvasót.
A parfüm is -- akárcsak a ruházat -- bonyolult kreációs folyamatokon esik át. Elõször is szükség van a múzsa csókjára, amelyet egy különleges nõ (Givenchy), a család kertésze(Guerlain), avagy a nagymama fehérnemûi (Jean-Paul Gaultier) képviselnek. Mind attól függ, hogy gyermekkorában milyen behatások érték a leendõ nagy ember zsenge freudi tudatalattiját.
Parfüm-, és legtöbbször egyben divattervezõink a megszokott sikersztorikat járják végig. Bronxi fûszeres fiaként születnek, vagy kis kalapüzlettel kezdik Párizs egyik eldugott utcácskájában, hogy aztán pár év vagy évtized múlva egy divatbirodalom közepén találják magukat. Az életrajzok kissé egyhangúra -- született, élt, meghalt -- sikeredtek, legfeljebb arra kapjuk fel a fejünket, hogy Issey Miyake épp az iskolába biciklizett Hiroshimában, amikor ledobták az atombombát.
Annál bõvebbre sikeredtek a parfümöket elemzõ részek. A parfümök alkotórészei úgynevezett rétegeket alkotnak, amelyeket a könyv elég részletesen fel is sorol. Csak azt felejtik el megmagyarázni, hogy mit is jelentenek ezek a kifejezések, mint a felsõ- és középréteg, vagy az alapillat. Egy kis internetes kutakodással viszont erre is hamar fény derülhet. Tehát a parfüm teljes illata három fázisból áll össze, úgymint felsõréteg (fejillat), középsõ réteg (szívillat), és alapillat. Fejillatnak nevezzük azt az illatot, amelyet a fújás után az elsõ pillanatokban érzünk. Ezt követi a szívillat, amely az elsõ pár perc után érezhetõ. Az alapillat csak a fújás után fél-egy órával kezd kialakulni, de a parfüm minõségétõl függõen akár egész nap megmarad testünkön.
Az összetevõk annyira aprólékosan vannak megadva, hogy kísértést érzünk, hogy mi is megkotyvasszuk a boszorkánykonyhánkban, már ha van otthon a spájzban neroli, tonkabab, ilang-ilang, vetiver, benzoin, tonka, tamboutifa, kardamon, tangerin és yuzu. Beismerem, hogy ezek a legextrémebb összetevõk, ugyanis van olyan parfüm, amely valóban konyhai fûszerekbõl: tárkonyból, korianderbõl, kakukkfûbõl és bazsalikomból (is) készül. Természetesen az ördög itt is a részletekben, vagyis a megfelelõ adagolásban rejlik.
Az illatok megkomponálása mellett az üvegcsék designja is nélkülözhetetlen feltétele a parfüm sikerességének. Az üvegcse külseje alapján nemcsak a benne rejlõ folyadék tulajdonságaira lehet következtetni, hanem a megcélzott vásárlótípusra is. A kettõ között -- külsõ és belsõ -- gyakran egy bonyolult szimbolika áll fenn, amit legfeljebb a bennfentesek ismernek. Még hátra van megtalálni azt a kifejezõ arcot, aki a reklámkampányon keresztül képes elbûvölni az embereket a "parfüm titkával".
Elgondolkodtató, hogy milyen kevés jelzõnk van egy illat leírására. Legtöbbször csak két jelzõt társítunk hozzá: kellemes vagy büdös. Néha hozzáfûzzük, hogy mire emlékeztet, az ementálira vagy a rózsa illatára. Ezért is érdekes kibogarászni -- már csak szókincsbõvítés szempontjából, -- hogy a fordítók milyen és hány jelzõt használnak egy-egy illat bemutatásakor. Felsorolok egy párat: nehéz, erotikus, fûszeres, keleti, klasszikus, nõies, meleg, érzéki, romantikus, friss, könnyû, édes, hûvös, mámorító, élénk, idõtlen, tiszta, közvetlen, elbûvölõ, állatias, hipnotikus, pikáns, ártatlan, kiegyensúlyozott, vad, szemérmetlen, merész, modern, energikus, kábító, provokatív, szívfájdítóan egzotikus.
A parfüm viselésének is megvan a maga etikettje. Nem mindegy, hogy a nap mely idõszakában, milyen jellegû parfümöt hintünk magunkra. Nappal a könnyedebb, gyümölcsös-virágos illat a javallott, míg estére a kicsit édesebb, keleti illatokat ajánlják. Ugyanez a felosztás a nyár és a tél tekintetében is, amikor fázunk meleg, nehézkes illatokba kell burkolózni.
A parfüm-viselés íratlan szabálya, hogy nem jó, ha egy parfüm uralja a környezetet. Ez esetben is igaz, hogy a kevesebb néha több. Minél hivatalosabb az alkalom, annál könnyebb, diszkrétebb illat "viselése" ajánlott, a súlyosabbakat tartogassuk a kedvesünk elcsábítására.
"A parfüm a mindannyiunkat körüllengõ divat" -- állt az egyik párizsi divatszabász, Balenciaga ars poeticájában, azt sugallva, hogy a ruhák mellett a parfümöknek is szükségük van a megújulásra. Ezért bizonyos idõközönként az illatszerek egyfajta restauráláson is átesnek, hogy illataik megfeleljenek a modern idõk követelményeinek. A 250 éves londoni Floris például kisebb-nagyobb változásokkal árulja a kétszáz éves parfümjeit is.
A parfümök az emancipációban is segítették a hölgyeket. Például az Avon a nõket helyezi a cég középpontjába: a vezetõk 86%-a, és szinte valamennyi hálózatépítõ nõ. Az Avon másik érdekessége, hogy az alapítója eredetileg Bibliákkal kereskedett, míg rá nem szóltak, hogy a "párizsi parfümöt" szívesebben megvennék.
Manapság nálunk még mindig kevesen engedhetik meg maguknak, hogy márkás parfümöt vásároljanak, amikor egy átlagos üvegcse ára valahol 2 millió lej körül kezdõdik.
A könyvet biztos hasznosan forgatják majd az illatszerbolt-tulajdonosok és az illatõrültek, de az ünnepnapi parfümvásárlók is betekintést nyerhetnek a márkák gazdag választékába. Számomra olyan volt az egész, mintha kottákat olvasnék. A hangjegyek szép sorban le vannak jegyezve, de ettõl még nem hallod a zenét. A kiadó még egy kósza mintával sem kényeztetett el.
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
