2026. november 13. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Január végén háború?

szerk. 2003. január 08. 17:24, utolsó frissítés: 17:15

Az ENSZ-ellenõrzések immár hetedik hete tartanak, és csak húsz nap van hátra addig a határidõig, amíg jelentést kell tenniük a Biztonsági Tanácsnak. Döntõ momentum lesz ez abból a szempontból, hogy megindul-e a háború Irak ellen.





Anglia elszánt

Az iraki háború a küszöbön áll, amint azt a felgyorsult politikai események is jelzik. Tony Blair, brit miniszterelnök Amerika támogatásáról szónokolt, felszólítva az egész világot, hogy támogassák az Egyesült Államok által vezetett háborút Irak ellen: ha a világ nem foglal állást a tömegpusztító fegyverek ellen, mindannyian meg fogjuk bánni gyengeségünket -- mondta.

Geoff Hoon brit védelmi miniszter kedden jelentette be a parlament alsóházában 1500 tartalékos mozgósítását. A miniszter közölte, hogy ezzel egyidõben a hadsereg "jelentõs erõi" készülõdnek egy esetleges iraki bevetésre, és szükség esetén a kormány további tartalékosok mozgósítását rendeli el. Bejelentette, hogy a Csendes-óceán térségébe vezényelt haditengerészeti egységet hamarosan további hadihajókkal egészítik ki, amelyek "jelentõs partraszállító képességet" testesítenek meg. A hajóraj a Földközi-tengeren fog gyakorlatot tartani, és szükség esetén a Perzsa-öböl felé indul -- tette hozzá.



Hoon szerint a katonai készülõdés nem jelenti azt, hogy elkerülhetetlenné vált az iraki háború. Az intézkedés létfontosságú annak érdekében, hogy ha szükségszerûvé válik egy ilyen hadmûvelet, az megfelelõ támogatás kapjon -- hangoztatta.

A brit védelmi tárca hétfõn jelentette be, hogy az Ark Royal brit repülõgép-hordozó vezetésével a haditengerészet egy hajóraja indul szombaton Portsmouth-ból a Perzsa-öböl térsége felé. A brit hadihajók eredeti úti célja a Csendes-óceán, ahol júniusban közös hadgyakorlatot rendeznek a térségbeli államok haditengerészetei részvételével. A védelmi minisztérium illetékesei jelezték, hogy szükség -- azaz egy iraki háború -- esetén a hajórajt a Perzsa-öbölbe irányítják. A brit haditengerészet legnagyobb anyahajóját egy-egy tengeralattjáró, fregatt és romboló, illetve két ellátó hajó kíséri.


A franciák sem akarnak kimaradni

Közben Jacques Chirac elõször foglalt állást arról, hogy Franciaország is részt fog venni egy esetleges katonai akcióban. A francia elnök kedden felszólította a fegyveres erõket, álljanak készen egy Irak ellen indítandó háború eshetõségére. Jacques Chirac a hadsereg vezetõinek újévi jókívánságait fogadva utalt arra, hogy a különbözõ hadszíntereken -- köztük Elefántcsontparton -- szerepet vállaló francia fegyveres erõknek számolniuk kell azzal a "sajnálatos" lehetõséggel, hogy esetleg más helyszíneken is feladatuk lesz.

Az elnök rövid beszédében kiemelte: Franciaországnak megkülönböztetett figyelemmel kell követnie, milyen módon tesz eleget Irak az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1441-es határozatában foglalt elõírásoknak. A francia elnök megerõsítette, hogy hazája egy Irak elleni katonai csapáshoz elengedhetetlennek tartja az ENSZ jóváhagyását. Jacques Chirac kijelentette: a nemzetközi közösség csakis végsõ esetben folyamodhat a háború eszközéhez, akkor, ha már minden egyéb eszköz hasztalannak bizonyult.


Költözködik az amerikai vezérkar

Az Egyesült Államok vezérkara a hónap végéig a Perzsa öböl térségébe, egész pontosan Katarba szándékszik áttenni a fõhadiszállását. Hivatalosan ugyan még nem született döntés a katonai akciók megkezdésérõl, a hadsereg vezetése minden eshetõségre felkészülve már most az ellenség és a harci cselekmények közelében kíván lenni. A hadsereg déli parancsnoksága december végén számítógépes szimulációs hadgyakorlatot tartott ezer stratégiai tervezõ részvételével az asz-Szajlijah katonai bázison.
Több vezérkari tiszt elmondása szerint a mostani mozgósítás nagyjából ugyanezt az ezer stratégát érinti.

A központi parancsnokság átköltöztetése része a hadsereg gyorsított felkészítésének, mondta el az AP-nek egy neve elhallgatását kérõ vezérkari tiszt.
Az asz-Szajlijah felszerelését már decemberben kipróbálták egy hadgyakorlaton. A gyakorlatot már akkor több elemzõ a háború fõpróbájának tartotta. Az Egyesült Államok hadserege látszólag már csak arra vár, hogy az ENSZ-tõl zöld utat kapjon.


Még húsz nap

Amire hamarosan akár sor kerülhet ugyanis a biztonsági ellenõröknek pontosan húsz nap áll a rendelkezésére, hogy jelentést tegyenek az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Az ENSZ fegyverzetellenõrei szerdán legalább nyolc újabb gyanús helyszínt kerestek fel egy nappal azután, hogy Washington és London ismét háborút sürgetett Irak ellen, ha Bagdad nem engedelmeskedik a tömegpusztító fegyverek leszerelését célzó felszólításnak.

Az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenõrzési Bizottságának (UNMOVIC) vegyi fegyver szakértõi a Bagdadtól 90 kilométerre északnyugatra lévõ al-Tarek állami vállalatot keresték fel, ahol állítólag vegyi fegyverekhez szükséges alapanyag-gyártásra kapacitások vannak. A biológiai fegyverek után kutató szakértõk a bagdadi orvosi egyetemen vizsgálódnak. A rakétaszakértõk pedig az iraki fõvárostól 60 kilométerre délkeletre lévõ al-Mamun üzemhez indultak, ahol a gyanú szerint mechanikus alkotóelemek készülhettek a rakétákhoz.

Kedden az ENSZ ellenõrei elsõ ízben vettek igénybe helikoptereket az ellenõrzéshez és az Irak nyugati részén, a szíriai határ közelében vizsgálódtak egy akasáti mûtrágyagyárban. Az ellenõrzések immár hetedik hete tartanak, felgyorsulásuk oka, hogy csak húsz nap van hátra addig a határidõig, amíg jelentést kell tenniük a Biztonsági Tanácsnak. Jelentésük döntõ lesz abból a szempontból, hogy megindul-e a háború Irak ellen.


A törökök is hûségesek?

A szomszédos arab országok sem ülnek ölbe tett kézzel, Törökország átengedte légterét az amerikai kémrepülõknek, hogy felderítéseket végezzenek iraki területek felett, noha leszállásukat -- az ENSZ határozatra várva -- még nem engedélyezi. Ankara nem engedte meg a 21 000 méteres magasságban repülõ szuperszonikus, amerikai U2-es felderítõ gépek állomásoztatását, illetve le-és felszállását a stratégiai jelentõségû, dél-törökországi incirliki légitámaszpontról, jóllehet mintegy 50 amerikai és brit harci gép a támaszpontot rendszeresen használja az észak-iraki repülési tilalmi övezetben végzett járõrözésre -- jelentette be szerdán az NTV török televízió. Az elmúlt idõszakban az ankarai kormány elé terjesztett amerikai kérések közül az elsõ, amelynek a török kormány hajlandó volt eleget tenni.

A török külügyminisztérium később tagadta, hogy a hír igaz lenne.
Az ankarai kormányra erõteljes nyomás nehezedik annak érdekében, hogy amerikai és brit harci gépek használhassák az ország légterét és légi kiszolgáló létesítményeit egy Iraki elleni katonai akció során.

Jordániában is gyakorlatozik a hadsereg, miközben békeaktivisták gyülekeznek a fõvárosban, hogy majd innen Irak felé vegyék az irányt. Ezek az emberek bent akarnak lenni az országban, amikor kitör a háború, és saját kormányaik bombázni kezdik azt.


Szaddám magabiztos és vádol

Szaddám Huszein továbbra is nyeregben érzi magát, és azt állítja, nem tart az amerikai támadástól. "Irak felkészült egy esetleges amerikai támadásra, és gyõztesként fog kikerül az Egyesült Államokkal való konfrontációból" -- jelentette ki hétfõn a hadsereg napja alkalmából mondott rádió- és tévébeszédében. Ugyanakkor megvádolta az ENSZ fegyverzetellenõreit, hogy valójában kémkednek, amikor kikérdezik az iraki tudósokat.

Az érintettek nevetségesnek tartják Szaddám iraki elnök vádjait az ENSZ- megfigyelõkkel szemben. A világszervezet néhány embere a Magyar Rádió tudósítójának elmondta, hogy az Észak-Irakban és az autonóm helyi kurd adminisztrációval egyetemben õk, az ENSZ-esek felügyelik arrafelé az életet. Nekik köszönhetõ például, hogy telefonálhatnak az újságírók, de ennél jóval nagyobb feladat számukra a taposóaknák fölszedése, hatástalanítása, továbbá a békesség biztosítása az egymással nem éppen testvéries viszonyban lévõ kurd csoportok között.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS