2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A standokon az Erdélyi Riport

K.A., N.L. 2002. november 14. 13:33, utolsó frissítés: 12:29

Az Erdélyi Riport hetilap standardok szerint, amolyan hírháttér-elemzõ célzattal jött létre -- tudjuk ezt a különféle Stanik István nyilatkozatokból. Az új lapról hivatalosan, és kevésbé hivatalosan.





Hivatalosan

Szerdán, november 13-án a hivatalos erdélyi megjelenés elõtt egy nappal Budapesten mutatkozott be az Erdélyi Riport címû új hetilap. A most induló lapot Stanik István fõszerkesztõ mutatta be így: "Az Erdélyi Riport a romániai magyar politika, közélet, kultúra, társadalom tényeit mutatja be, az események, jelenségek hátterét, összefüggéseit kutatja, elemzi. Értékrendjét haladó nemzeti értékek határozzák meg, ugyanakkor baloldali szociális érzékenységgel és liberális szabadságszemlélettel közelít a romániai magyar közösség alapproblémáihoz. Küldetésének tekinti a hazai és az európai realitásokhoz igazodó erdélyi magyar jövõkép megfogalmazását és felmutatását."

Demény Péter vezetõ szerkesztõ hozzátette, hogy nem csak a puszta híranyagot szeretnék leközölni, hanem inkább a megfontolt, higgadt elemzéseket és véleményeket szeretnének megjeleníteni, és nem kívánnak sérelmi politikát folytatni. Stanik István -- kinek a romániai magyar értelmiségiek közül a legtekintélyesebb a lapalapítási portfóliója -- tulajdonképpen az egykori Krónikás toborzásának egy részét csalogatta át Kolozsvárról Nagyváradra.



Magyarországi modellnek a 168 órát, a Figyelõt és a HVG-t tartja a szerkesztõség. A lap szerkesztésében a tematikai és mûfaji egyensúly megteremtésére törekszik. A 44 színes A4-es oldalon a közéleti, politikai, gazdasági és kulturális élet mellett a hétköznapi élet témái is megjelennek: így az egészséges életmód, a divat, a sport és hobbi rovatoknak fontos szerepet szánnak a szerkesztõk. A rovatokat Kós Károly stilizált linómetszetei díszítik, a felhasznált Misztótfalusi-féle betûtípus is klasszikus lapképet erõsíti.

A lapot egyelõre 10000 példányban nyomtatják a dévai Grapho Tipex Nyomdában, a terjesztést a szintén dévai illetõségû Corvin Kiadó végzi hálózatán keresztül. A nyomtatás minõsége inkább közepes, mint jó.

Több mint 100 erdélyi lapterjesztõ cég 1000 elárusító pontján csütörtök reggelente már megvásárolható a friss újság, melynek ára húszezer lej. A kiadvány Magyarországon is kapható lesz a külföldi lapokat forgalmazó standokon. A remények szerint a példányszám pár hónap után elérheti a 15000-et -- ami a romániai magyarság számarányához mérve 1%-ot jelent.



Jelenleg a www.erdelyiriport.com, illetve a www.riport.ro honlapokon a nyomtatott lap összes cikke olvasható, a késõbbiekben azonban nem közlik az interneten az összes írást. Egyébként az erdelyiriport.ro nevet korábban egy szemfüles vállalkozó már levédte, akárcsak annak idején a Krónika indulásakor egy másik "domain-spekuláns" a kronika.ro webcímet.

Az új kiadvány sajtótájékoztatóján neves magyarországi újságírók is megjelentek, a lapbemutatót politikai személyiségek is megtisztelték jelenlétükkel: részt vett többek között Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Csapody Miklós MDF-es képviselõ. Az elsõ lapszám belpolitikailag legintenzívebb anyaga Simon Judit Takács Csaba-interjúja.


Nem hivatalosan

Az Erdélyi Riport jellemzése kapcsán alapvetõen három kérdés merülhet fel. Az egyik, hogy valóban kinõheti-e magát színvonalas hírmagyarázó instanciává, megvannak-e, megvan-e nekünk hozzá a humán erõforrásunk, vagy sem. A másik fontos kérdés, hogy az ER nyitott-e arra, hogy a romániai magyar sajtó szemében tabunak számító témákat is felvállaljon, a harmadik pedig az, hogy mennyire szolgálja ki a lap Verestóy szenátort -- akinek bizonyos fokú implikációját, vagyis szimbolikus érdekét a lapalapítás kapcsán nem nehéz kikövetkeztetni. Vegyük sorra.

Ahhoz, hogy az Erdélyi Riport mértékadó legyen, mindenképpen az elsõ számban közölt elemzéseknél ambiciózusabbakat kéne prezentálnia. Egy példa. A címlapon nagy betûkkel az áll: Hova lett az erdélyi családok pénze?, a laptestben pedig egy egyébként korrekt interjúban pont azt tudjuk meg, hogy ez bizony nem tudható. Ez a trükk néhány lapszámnál mûködhet, hosszú távon valószínûleg már kevésbé. A HVG-hez szokott szem pedig nem bánja azt sem, ha táblázatok és ábrák egészítik ki a háttér-magyarázatokat.

Az, ha a közeljövõben az Erdélyi Riport valóban elõ tudja állítani azokat az elemzéseket, amelyekre nyilvánvalóan adott mind piaci, mind a "történelmi" igény, az Erdélyi Riport a romániai magyar sajtó egyféle etalonjává válhat. Amennyiben ez így lesz, akkor a fiatal kiadványnak még egy problémával meg kell küzdenie: tudatosan azonosítania kell azokat a tabutémákat, amelyek elfojtásként nehezednek a romániai magyar sajtóra és neurózist idéznek elõ. Az, hogy ezt a szerepet fel tudja-e vállalni az Erdélyi Riport, vagy sem, bizony nagyban függ Verestóy státusától, igényeitõl, de sokkal inkább az a Verestóy-szimbólumtól, amibe akarva-akaratlanul maga az Erdélyi Riport tenyerelt hatalmasat.

A helyzet tünetértékû. Az ER a Krónika beharangozóját idézi, amelyben egy helyütt a következõ áll: "Stanik Istvántól megtudtuk, az 50 ezer dolláros lapot kizárólag a Scripta Rt. tulajdonosai (közöttük Verestóy Attila -- a szerk. megj. -- finanszírozzák)". Ezt követõen egy kommentár következik Kedves Kollegák! kezdettel.

A forró rész a következõ: "Mivel a pontos tájékoztatás számunkra a legfontosabb szakmai érték, a zárójelbe tett szerkesztõségi megjegyzéssel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy ezt feltehetõen a csúsztatás szándéka vezérelte. Úgy állítja be az Erdélyi riportot, mintha azt egy ismert politikus birtokolná, holott a Scripta kiadónak összesen 7 részvényese van, Verestóy Attila pedig a részvények mindössze 23%-át birtokolja. A teljes képhez pedig az is hozzá tartozik, hogy a Krónika beindítását menedzselõ Scripta kiadó a Krónika kiadójának is részvényese, következésképpen Verestóy a Krónikának is tulajdonosa. Mi nem akarunk a lap tulajdonviszonyaiban vájkálni, ezért nem is firtatjuk az újság többségi tulajdonosának, Veress Lajosnak a szerepét, akit mindenki Orbán Viktor egykori kormányfõ közeli munkatársaként ismer."

Lefordítom: mit ugráltok macsókáim, a mi Verestóyink titeket is megvett kilóra, sõt, még az az Orbán Viktor is, ami aztán tényleg nagyon zsena. Mindenki begörcsölt volna a szenátor neve hallatán? Nyilván nem, csak már nem tudni, ki kit idomít.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS