2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Olasz napsütés-túltengés

beutazta:Sipos Géza 2002. október 03. 11:08, utolsó frissítés: 11:08

#b#[fotóriport]#/b# Az utca fölött száradó fehérneműk lógnak, az ég lüktetően kék, nagyszerű ízű a víz és a kenyér és a kávé. A kétezer év kulturális hagyatéka pedig szinte kimeríthetetlen. Olaszhonban érdemes élni.




Római látkép a Garibaldi-emlékműről. A lüktető szellemű, hárommilliós város az ottlakók szerint egyáltalán nem viselkedik fővárosként...


...ám turista-látványosságként annál inkább. A köztársasági Róma fórumán szinte mozdulni sem lehet, de aki párszáz métert továbbsétál, illő csendben szemlélheti Maxentius császár színházát. A római réteg kiásásáért egy egész középkori városnegyedet tüntettek el a 18-19. században.

Aki ide este visszatér, szabadtéri Prokofjev-koncertet hallgat. A bámulatos akusztikájú környezetben az öngyújtó csattanása úgy hangzik, mintha valaki bevágott volna egy ablakot.





Itt, ahol a barokk Trevi-kút szoborkeze a kötélhúzókra mutat, már tolong a városbámuló népség.



A Spanyol-lépcső tetejéről visszatekintve ilyennek látható a középkori Trevi városrész utcáin gomolygó tömeg.

A Tevere, azaz a Tiberis bal partján, a szűk középkori utcákban legfeljebb ennyi látható az égből...

...vagy még ennél is kevesebb. Aki viszont felfele bámul, arra rádudálhat a mindenütt száguldozó robogózók valamelyike. Rómában nagy lelkierő szükséges a közlekedéshez: zebrán senki se lassít -- de nem is üt el.



Barokk hatás obeliszkkel súlyosbítva a Spanyol-lépcső tetején.

A pápai sétány a fal tetején található: ha menekülni kellett a Vatikánból, így lehetett átlógni a szomszédos Angyalvár falai közé.




A Vatikáni Múzeum bejárata...



...udvara...



...és a hírneves Szent Péter-tér oszlopsora.



A köztársasági elnök palotája szokatlanul csendes, alig két díszruhás carabinieri (csendőr) hűsöl a kapualjban.

Így érdemes Rómától búcsúzni, a cédrusok és a Szent Péter-bazilika (a világ egyik legnagyobb temploma) látványával.



Velence, borongós őszelőben.

Itt már nem kell tartani sem autótól, sem robogótól, így a turista gondterhelten szemlélheti a csatornákkal szabdalt város térképét.


Képünkön ugyanezt cselekszi a Szent Márk-téren, amelyet magasabb vízálláskor lazán elönt a tenger.



A halandó azt hinné, Velence óvárosa kihalt díszletváros, de tévedés. A legtöbb épület ablakában virág...



...másutt meg laza olasz szokás szerint az utca fölött száradnak a ruhák.



A csatornákon vízitaxik keringenek. Az utazó-kopasztó gondoláknál az efféle jármű valamivel olcsóbb... De leginkább vízibusszal érdemes a Canale Grandén hajókázni.



Ezek a paloták viszont már kihaltak, némelyikükben legfeljebb múzeum működik.







A Sóhajok hídja hajó-perspektívából



Turista-nyüzsgéstől mentes tér, ahol a gyerkőcök fociznak, a szülők és nagyik pletyózás közben Camparit, sört és kávét iszogatnak. Az olasz kávé a csésze fenekén lötyög, de annál ízesebb és erősebb.



Még egy utolsó híd: ezen lépünk át a Piazza di Roma téren található buszpályaudvarra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS